359 ezer forintos nettó kereset állt szeptemberben az „országos bérlista” közepén

2024. 11. 22., 10:22

2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint, az utóbbi mediánértéke 359 100 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400 forint volt, 12,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset szeptemberi összegét a KSH 605 100 forintra becsüli, ez 12,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 606 100, a költségvetésben 592 600, a nonprofit szektorban 629 100 forint volt, 12,2, 14,2, illetve 13,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 417 200, a kedvezményeket figyelembe véve 432 200 forintot ért el, 12,5, illetve 12,3 százalékkal magasabb volt, mint 2023. szeptemberben.

A reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,0 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 519 500 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 100 forintot ért el, 15,4 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A nemzetgazdasági ágak közül szeptemberben is energiaiparban volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset, igaz, ezúttal hatszámjegyű maradt (995 000 forint, augusztusban ez az összeg valamivel magasabb, 1,02 millió forint volt). A legalacsonyabb átlagkeresetet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mérte a KSH (409 ezer forint).

„Keleti kitekintés”

Romániában 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset 8553 lej, a nettó pedig 5228 lej volt. A hónap végi, 80 forint közeli lej-árfolyamon számolva a két tétel nagyjából 684 ezer, illetve 418 ezer forint.

Európai kitekintés

2023-ban az Európai Unióban a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített éves bruttó átlagkereset az Eurostat adatai szerint 37 900 euró volt. A december végi 383 forintos euró-árfolyammal számolva a 2023-as „uniós átlagkereset” meghaladta a 14,5 millió forintot. A tagállamok közül az éves átlagkereset Luxemburgban (81 100 euró), Dániában (67 600 euró) és Írországban (58 700 euró) volt a legmagasabb; az Eurostat által közzétett lista végén Bulgária (13 500 euró), Magyarország (16 900 euró) és Görögország (17 000 euró) áll.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS