Profession.hu

A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

A szak-, betanított- és segédmunkások iránti igény 2019-től kezdődően határozottan megnőtt, míg idén szeptemberre a területen munkát keresők lehetőségei valamelyest beszűkültek a Profession.hu adatbázisa szerint.

A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére – derül ki a Profession.hu felméréséből. A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása érdekében a cégeknek oda kell figyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.

A hosszúra nyúló folyamatból menet közben értékes pályázók léphetnek ki, míg sokan azért vesznek részt feleslegesen a felvételiben, mert a rosszul megfogalmazott álláshirdetés miatt sokáig nem derül ki, hogy számukra valójában nem megfelelő a kiszemelt állás, vagy éppen nem alkalmasak annak betöltésére.

A legtöbbet kínáló terület az értékesítés, kereskedelem átlagosan 993 262 forintos, az egészségügy, gyógyszeripar 990 000 forintos és a mérnöki szakmák 914 643 forintos bruttó havi fizetéssel.

Dencső Blanka: azok a vállalatok, amelyek biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben.

A magyar dolgozók válaszai sok esetben eltérnek a globális trendektől.

Volt vármegye, ahol ötödével nőtt, míg máshol ennyivel csökkent a meghirdetett állások száma.

Országos szinten a magyar munkavállalók háromnegyede támogatja a home office-t, attól függetlenül, hogy ez saját munkájukat tekintve egyáltalán kivitelezhető-e – mutat rá felmérésében a Profession.hu.

Az atipikus munkavégzés elterjedését a koronavírus-járvány korábban sosem látott mértékben gyorsította fel. A már megszokottnak mondható home office és távmunka mellett még számos alternatíva létezik – derül ki a Profession.hu adataiból.

A vállalatok visszafogták a munkaerőfelvételt, helyette sokkal inkább a meglévő munkavállalók megtartására fókuszálnak.

A külföldi munkavállalásban gondolkodók számára a legfőbb motiváció pénzügyi és gazdasági ok: a magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként.

„A munkaerőpiacon versenyelőnyhöz juthatnak azok a munkáltatók, amelyek az alapbéren felül cafeteria csomagot is kínálnak a potenciális jelölteknek.”

A cégek toborzási eszköztárában a bér továbbra is kiemelt szerepet kap.

A munkavállalók gyakran az ünnepek alatt hozzák meg a döntést a váltásról.

A 2024-re vonatkozó tervek között a vállalatok 53 százalékánál terveztek bérfejlesztést.

Továbbra is a középfokú végzettségű munkavállalók cserélnek leggyakrabban állást.

A hazai munkaerőpiacot jelenleg az erős jelöltoldali kereslet jellemzi: 2023 első 9 hónapjában egy álláshirdetésre átlagosan 59 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Profession.hu HR Körkép felméréséből.

A jelenlegi gazdasági környezetben a munkaerőpiaci szereplőket az óvatosság jellemzi. A meghirdetett állások csökkenő száma mellett azonban a munkavállalói oldalon aktivitás mérhető – derül ki a Profession.hu munkaerőpiaci elemzéséből.

Tovább fokozódott a munkavállalói aktivitás 2023 harmadik negyedévében Magyarországon. Három vármegye kivételével mindegyikben nőtt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, átlagosan 25,7 százalékkal – derül ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.

A pozitív visszajelzések kultúrája Magyarországon a cégek többségénél nem alakult még ki, pedig rendkívül fontos ösztönző erővel bír a mindennapi munkában – mondta az Üzletemnek Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Toborzáskor a releváns eszközök kiválasztásához érdemes olyan partnert bevonni, aki nagy adatmennyiséggel rendelkezik a munkaerőpiacon – mondja a Profession.hu szakértője.

Magyarországon tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége otthoni munkavégzésre – van, akinek a munkaköre, míg másnak a munkaadója nem teszi ezt lehetővé – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.

Milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának a munkáltatói és a munkavállalói oldalon, milyen feladatokat válthat ki a közeljövőben? A Profession.hu Backstage podcast legújabb része a digitalizáció és főleg a mesterséges intelligencia hatásait járta körül.

Magyarországon a munkavállalók többsége a lakóhelyével azonos településen vállalt munkát. A dolgozók fele kevesebb, mint napi fél órát tölt utazással a munkahelye és otthona között – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből.

A fiatal, kezdő munkavállalóknak munkatapasztalat nélkül még azt is kihívás lehet meghatározniuk, hogy mik lehetnek egy adott élethelyzetben a munkahellyel kapcsolatos igényeik. A főként pályakezdőket érintő, munkavállalással kapcsolatos, kérdéseket járta körül a Profession.hu szakértője.

Tízből hat munkavállalónak nincs lehetősége az otthoni munkavégzésre, és mindössze 9 százaléluk dönthet erről teljesen szabadon – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív felméréséből.

A kollégák elégedetlensége a legkülönbözőbb módon mutatkozhat meg: az erős fluktuáció mellett ezt jelezheti a produktivitás visszaesése vagy a gyakori betegszabadságok is – állítják a Profession.hu szakértői.

2023 januárjában tízből hat vállalat kalkulált bérfejlesztéssel az idei évre vonatkozóan, átlagosan 12,2 százalékos emelést terveztek. Az első félév során 76 százaléknál már megtörtént a bérfejlesztés, és ez a szám várhatóan emelkedhet.

Magyarország minden vármegyéjében nőtt az álláshirdetésekre érkezett jelentkezések száma. A legnagyobb emelkedés Budapesten, valamint Békés és Pest vármegyében mérhető, a meghirdetett állások száma azonban csökkent – olvasható a Profession.hu negyedéves jelentésében.

A munkavállalók 12 százaléka használt már mesterséges intelligenciát valamilyen célra, a kísérletezés nagyobb arányban jellemző a fiatalokra, a felsőfokú végzettségűekre és a Budapesten élőkre – derült ki a Profession.hu felméréséből.

Nőtt a diákokat kereső munkalehetőségek aránya a teljes hirdetésszámhoz viszonyítva a Profession.hu adatbázisában.

A cégek egy része már használ mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, és bár többen is tervezik a közeljövőben ilyen szoftver bevezetését hatékonyságuk növelése érdekében, jelentős arányban számolnak be kétségekről is.

Az utóbbi hónapokban egyre népszerűbbé váltak a párbeszédes felületen elérhető mesterséges intelligencia szolgáltatások, amelyek közül a legnépszerűbb az akár ingyenesen is elérhető ChatGPT. A hasonló megoldások fogadtatása vegyes: sokan üdvözlik, mások tartanak a megjelenésüktől. A munkáltatói oldalon sokan már komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy a hatékonyság érdekében beépítsék a munkafolyamataikba.

Hogyan érdemes a munkavállalói elköteleződést javítani a jelenlegi helyzetben? Milyen formában érdemes a munkavállalók növekvő terheire reagálni munkáltatóként? – ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Profession.hu Backstage podcast friss adása.

2023 első negyedévében megnőtt a munkavállalói jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, miközben a vállalatok 18 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg.

Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről egy adott munkával kapcsolatban, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, viszont amikor konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre a fontossági sorrendben – olvasható a Boston Consulting Group felmérésében.

Míg tavaly tízből nyolc cégnél volt bérfejlesztés, addig az idei évre tízből hat vállalat kalkulál ezzel. Az előző évi terveknek megfelelően a munkaadók többségénél emeltek fizetést, azonban annak mértéke magasabb lett az év eleji kalkulációhoz képest – derült ki a Profession.hu legújabb felméréséből.

Tavaly a munkavállalók 63 százaléka kapott fizetésemelést, vagy valamilyen extra juttatást a megnőtt kiadásai miatt, idén már csak alig több mint felük számít hasonlóra. A legtöbben úgy gondolják, hogy az emelés értéke elmarad majd az elvárásuktól.

2022 végére tovább erősödött a harmadik negyedévben kezdődő munkavállalói aktivitás. Magyarország minden vármegyéjében emelkedett a meghirdetett pozíciókra leadott jelentkezések száma.

25 százalékkal nőtt a munkavállalók álláshirdetéseinek száma a harmadik negyedévben 2021 hasonló időszakához képest, miközben a betöltésre váró állások száma mindössze 1 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a Profession.hu.

Az álláskeresők jelentős többségét frusztrálja, ha nem látja a felkínált bért egy álláshirdetésben. A munkáltatókat feleslegesen terhelik azok az interjúfolyamatok, amelyek végén az anyagiak miatt nem születik megállapodás.

Egyre nő az igény a szak- és fizikai munkások iránt, miközben munkaerőhiány áll fenn ezen a területen, mindez egyebek mellett a pályaelhagyással és a kivándorlással is magyarázható.

2022 második negyedévében a Profession.hu-n keresztül a munkaadók 25 százalékkal több állást hirdettek meg, mint az előző év azonos időszakában.

A megváltozott munkaképességű emberek 82 százaléka úgy érzékeli, hogy kollégáik elfogadóak és nyitottak velük szemben. Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű személlyel, többségükben pozitívan nyilatkoztak a közös munkáról, illetve nem tapasztaltak különbséget ép munkavállalókhoz képest, negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be – derül ki a Profession.hu friss kutatásából.

Az álláshirdetések száma 66 százalékkal nőtt a Profession.hu 2022. első negyedéves jelentése szerint.

A legtöbb betöltésre váró budapesti pozíció a szakmunkás kategóriában jelent meg a Profession.hu adatbázisában: az összes feladott online álláshirdetés 15 százalékát ilyen állások tették ki idén.

A dolgozók kisebb arányban részesülnek béren kívüli jutalomban, mint a járványhelyzet előtt; míg 2015-ben a munkavállalók 47 százaléka, 2021-ben már 56 százaléka nyilatkozta, hogy nem jár számára a fizetésen és a cafeterián felüli bónusz.

A magyar munkavállalók számára fontos a rendszeres kommunikáció a felettesekkel, a jó személyes kapcsolat a kollégákkal, valamint a rugalmas munkaidő – derül ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) közös, friss felméréséből.

A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el; minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya – derül ki a Profession.hu felméréséből.