Jelentősen megemelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon, júliustól pedig további szigorítások nehezítik az EFO keretében történő foglalkoztatást. De hogyan alkalmazkodnak a munkaadók a szűkülő mozgástérhez a hamarosan induló nyári szezon előtt? Egyre többen fordulnak a rugalmas és kedvező adózású szövetkezeti foglalkoztatás felé, amely nemcsak a diákok, hanem az 55–65 év közöttiek és a nyugdíjasok számára is új lehetőségeket nyit meg. Így egy eddig kiaknázatlan munkaerő-tartalék jelenhet meg a munkaerőpiacon, amely a következő években kulcsszerepet játszhat a munkaerőhiány enyhítésében – hívja fel a figyelmet a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.
2025. február 1-jétől az idényjellegű mezőgazdasági, turisztikai, valamint az alkalmi munkavállalás napi közterhének jelentős emelése (+69 százalék, illetve +63százalék) mellett, hamarosan újabb szigorítás lép életbe. Júliustól az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy munkavállaló legfeljebb évi 120 napot dolgozhat – függetlenül attól, hogy hány különböző munkáltatónál végzi a tevékenységét.
Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségeinek szűkülésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerülhetnek a diákok és a nyugdíjasok. A szövetkezet keretében történő foglalkoztatásuk ugyanis egy rugalmas, költséghatékony, mégis jogszerű alternatívát kínál a szigorításokra.
„Ebben a konstrukcióban ugyanis nem kell számolni az 5, 15, 90 vagy 120 napos időkorlátokkal és nincs létszámkorlát sem – vagyis a cég méretétől függetlenül bármennyi munkavállaló bevonható a munkába. A munkaadó kizárólag a ténylegesen ledolgozott órák után fizet, szabadság és betegszabadság nélkül. Ráadásul az adminisztráció is minimális, hiszen a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet teljeskörűen átvállalja a HR- és bérszámfejtési feladatokat is” – hangsúlyozza Dénes Rajmund, a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet vezetője.
A társadalom elöregedése és a csökkenő születésszám hosszú távon jelentős hatást gyakorol a hazai munkaerőpiacra. A demográfiai előrejelzések szerint 2030-ig mintegy 300 ezer fővel apadhat a munkaképes korú emberek száma, ami komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Ebben a környezetben egyre nagyobb szükség lesz azokra az 55–65 év közötti szeniorokra és nyugdíjas korú, de még aktív és tapasztalt munkavállalókra, akik segíthetnek áthidalni a munkaerőhiányt. A KSH és a nyugdíjas szövetkezetek statisztikái alapján Magyarországon közel 158 ezer nyugdíjas dolgozik valamilyen formában – közülük évről évre egyre többen nyugdíjas szövetkezeten keresztül.
A nyugdíjas munkavállalókat gyakran még mindig szkeptikusan fogadják, holott tapasztalt és megbízható munkaerőt jelentenek. „A diákokhoz hasonlóan a nyugdíjasok is kiválóan bevethetőek azokban az időszakokban, amikor hirtelen megnövekszik a munkaerőigény – legyen szó pénzügyi beszámolók összeállításáról, kereskedelmi kampányok lebonyolításáról, háttértámogatást igénylő irodai munkákról vagy a turisztikai szektor pünkösdi és nyári csúcsszezonjairól” – hívja fel a figyelmet a HR szakértő. Elmondása szerint a munkamorál tekintetében is kiemelkednek: a nyugdíjasok nem riadnak vissza az időigényesebb vagy türelmet igénylő feladatoktól sem. Stabil, lojális munkavállalóként pedig a fluktuáció csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.
A nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatást egyre több területen hasznosítják. A leggyakoribb területek közé tartozik a kereskedelem és vendéglátás – például sokan pénztárosként, bolti kisegítőként, konyhai segítőként vagy felszolgálóként dolgoznak –, de népszerűek a könnyű fizikai munkakörök is, mint a takarítás, árufeltöltés, kertészeti feladatok vagy a szociális gondozás. A magasan képzett nyugdíjasok, például mérnökök, bérszámfejtők, programozók, orvosok vagy könyvelők, szintén keresettek. Emellett hiányszakmákban – például villanyszerelőként, lakatosként vagy asztalosként – is komoly igény mutatkozik a több évtizedes tapasztalattal rendelkező 55-65 év közötti szeniorokra és nyugdíjasokra. A szakértő kiemeli: a HumánCentrum Nyugdíjas Szövetkezet partnereinél is azt látják, hogy a munkaadók kifejezetten igyekeznek kedvező feltételek biztosítani számukra, mivel szaktudásuk keresett és nehezen pótolható.
Az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők közül sokan anyagi okból keresnek kiegészítő jövedelmet, jellemzően kisegítő vagy alacsonyabb bérezésű pozíciókban. A nyugdíjas foglalkoztatottak körében a nők aránya magasabb, ami több tényezőre is visszavezethető: egyrészt számuk jóval meghaladja a férfiakét, másrészt átlagosan 14,3 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak. „Sokan nyugdíjas szövetkezetekhez fordulnak, mivel ma már sokkal könnyebb részmunkaidős és alkalmi munkákat vállalni szövetkezeten keresztül – ráadásul a jövedelmet így mindössze 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Így azonos bruttó bér mellett a nyugdíjas munkavállalók nettó jövedelme esetenként magasabb, mint a főállásban dolgozóké” – emeli ki Dénes Rajmund.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”