Alanyi adómentesség: „kétlépcsős” értékhatár-emelést javasol az MKIK

2025. 01. 17., 06:40

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja az áfa alanyi mentesség határának emelését, és azonnali intézkedéseket javasol.

A kamara közleménye emlékeztet: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten hivatalosan bejelentette, hogy 18 millió forintra növelnék az áfa alanyi adómentesség értékhatárát. (Az MKIK a tavaly novemberben publikált minimálbér-kutatásának gyorsjelentésében szintén ezt javasolta.)

A MKIK azt javasolja, hogy az emelés két lépcsőben valósuljon meg. Első lépésként visszamenőleges hatállyal, 2025. január 1-től emelkedjen 15 millió forintra, majd 2026. január 1-től 18 millió forintra az új bevételi határ. Az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés az MKIK szerint azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része idén várhatóan már október körül el fogja érni a 12 milliós határt. Onnantól vagy a teljesítményük visszafogásával vagy valamilyen „szürke”, illegális megoldással érik el, hogy ne kerüljenek át áfakörös működésbe, ami a kamara szerint vissza fogja fogni az utolsó negyedév GDP-növekedési ütemét is.

Az MKIK az áfahatár emelésével összefüggésben felhívja a figyelmet a katás adózók rendezetlen helyzetére is, mert a jelenlegi havi 50 ezer forintos tételes adó, ami a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot is tartalmazza, szintén folyamatosan inflálódik. A kamara szerint itt két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy vezessék vissza a magasabb tételes adó választásának lehetőségét, például legyen választható a havi 75 ezer vagy 100 ezer forintos tételes adófizetési lehetőség, amiért már egy befizetéssel arányos, elfogadható nyugdíjra lenne majd jogosult az ezt választó vállalkozó. A másik, hogy az alanyi áfamentes határérték emelkedésével arányosan valorizálják a havi kata tételes adóösszegét, ezzel is biztosítva a kedvezményes adózást választó vállalkozások szociális ellátásainak es nyugdíjának méltányosan jobb alapokra helyezését. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS