Növekvő tranzakciószámokkal, erősödő kereslettel és emelkedő árakkal zárta a 2024-es évet a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca, ahol 10 százalékos drágulást követően 652 ezer forint lett az ingatlanokért kért átlag négyzetméterenként, míg az otthonteremtés költsége 18 százalékos növekedés után 70 millió forint körül alakult. Ezért az összegért átlagosan 108 m2 alapterületű házakkal, lakásokkal gazdagodhattak a vevők a Duna House adatai alapján. A legkeresettebb szektor ezúttal is a déli volt.
A 2024-es évben a csökkenő kamatkörnyezet és a megújult állami támogatások – köztük kiemelten a CSOK Plusz népszerűsége – kedveztek az otthonteremtési céllal ingatlant vásárló családoknak, ami felpörgette a fővárosi agglomeráció településeinek ingatlanpiacát is. A Budapest vonzáskörzetében található településeken a 2023-as, gyenge ingatlanpiaci eredményeket hozó év tranzakciószámánál 48 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost, de az aktívabbnak számító 2022-es évi értéket is meghaladja a 2024-es adásvételek száma. „A kereslet nem csak Budapesten és környékén, de országos szinten kiemelkedő, két éves csúcson volt tavaly, ami éreztette hatását a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű településein található ingatlanok árszintjén is: az agglomerációban értékesített ingatlanok adatait figyelembe véve átlagosan 10 százalékos áremelkedés jelentkezett, a tavalyi évben így átlagosan 652 ezer forintos négyzetméteráron, 70,1 millió forintos kiadást jelentett egy 108 m2 alapterületű otthon megvásárlása” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
Mind ingatlanértékben, mind a négyzetméterárak terén szélesebb volt azonban a megvalósult tranzakciók palettája, ugyanis a tulajdonosra talált agglomerációs ingatlanok 35 százaléka az átlagos ingatlanérték felett kelt el, az adásvételek 16 százaléka pedig 100 millió forintnál is magasabb vételáron zárult. Az agglomerációban értékesített ingatlanok jelentős része, 55 százaléka az átlagos, agglomerációs négyzetméterárnál, vagyis 652 ezer forint/m2-nél is magasabb értéket képviselt, az összes, 2024-ben tulajdonost cserélt agglomerációs ingatlan 9 százaléka pedig még a milliós négyzetméterenkénti értékhatárt is meghaladta.
A Duna House értékesítési adatai alapján a fővárosi agglomeráció hat szektora közül továbbra is a déli szektor volt a legkeresettebb, itt zárult az agglomerációs tranzakciók 28 százaléka, ahol az átlagos négyzetméterár 14 százalékos növekedés után 672 ezer forint/m2 lett tavaly. A 2024-es tranzakciós adatok szerint 20 százalékos aránnyal a második legkeresettebb az északi szektor volt. Az árak emelkedése is ebben a szektorban volt a legjelentősebb (23 százalék), így ott 621 ezer forint körül alakult az árszint. A legdrágább agglomerációs szektor 2024-ben 735 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a nyugati szektor volt, a második 691 ezer forint/m2-rel az északnyugati, míg a legalacsonyabb kiadást, 567 ezer forintos átlaggal a délkeleti szektorban jelentette az otthonteremtés, ahol 11 százalékkal nőttek a négyzetméterárak egy év alatt. A keleti szektorban 8 százalékkal, 600 ezer forintra csökkent a négyzetméterenként kért átlagos ár. A két legdrágább szektorban, a nyugati, valamint az északnyugati szektor településein átlagosan 6–7 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok 2023-hoz képest.
„A fővárosi agglomeráció településeinek népszerűsége a gyermeket nevelő vagy tervező családok körében a legerősebb. A Budapest környéki lokáció mellett voksoló lakásvásárlók többsége, 37 százaléka nagyobb ingatlanra cserélte otthonát, 23 százalékuk pedig első lakására szerződött a tavalyi évben” – tette hozzá a szakértő. Aki nagyobb élettérre vágyott, az átlagosan 692 ezer forintos négyzetméteráron, 93,1 millió forint értékben vásárolt ingatlant az agglomeráció településein, míg az első lakásukra szerződők szerényebb büdzséből gazdálkodtak és átlagosan 46 m2-rel kisebb, 88 négyzetméter alapterületű ingatlanokat választottak. Körükben az átlagos ingatlanérték 50,7 millió, míg az átlagos négyzetméterár 577 ezer forint volt 2024-ben.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.