Miközben a kiskereskedelmi forgalom gyengült, és a vállalati beruházások jelentős mértékben csökkentek, a fogyasztás kis mértékben bővült, a munkaerőpiac stabil maradt, az infláció pedig nem emelkedett – derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös, a VOSZ Barométer 2024. negyedik negyedéves kutatását bemutató sajtóbeszélgetésén.
A VOSZ Barométer fő mutatója 2024 negyedik negyedévében a megelőző negyedévhez képest 5 százalékponttal 47 százalékra csökkent, ami a 2023 elején elindított felmérés történetében a legalacsonyabb értéknek számít – emelte ki Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, a felmérést készítő Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a friss számokat bemutató háttérbeszélgetésen. A Barométer fő mutatója így először esett 50 százalék alá, vagyis először jelzett a Barométer pesszimista hangulatot.
A fő mutató 50 százalék alá kerülését nagyban meghatározta, hogy a három alindex (az üzleti hangulatot, a beruházási hajlandóságot és a pénzügyi helyzetet jelző mutató) is az eddigi legalacsonyabb értékre esett. A három alindex közül 2024 negyedik negyedévében a pénzügyi helyzetet mutató indikátor áll a legmagasabb (61 százalék) szinten, míg a legalacsonyabb értéket a beruházási hajlandóságot tükröző index (24 százalék) mutatja, az üzleti hangulatot jelző indikátor pedig 54 százalékos. Ha a felmérés 2024-es éves fő mutatóját hasonlítjuk össze a 2023-as adattal, akkor azt látni, hogy az tavaly 5 százalékponttal csökkent 51 százalékra, vagyis a 2024-es index még 50 százalék feletti értéken, pozitív tartományban zárt.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a Barométer mélypontra esésében nagy szerepet játszott, hogy a 2023-as, recesszióval és magas inflációval jellemzett év után 2024-re várták a kilábalást a vállalkozások, ami nem következett be. „2024-re várhatóan mintegy 0,5 százalékos GDP-növekedés lesz majd kimutatható, bővült ugyan a fogyasztás tavaly, de ez inkább a szolgáltatások irányában jelentkezett, a kiskereskedelmi forgalom érdemben nem bővült” – értékelt a VOSZ főtitkára. Azzal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy a VOSZ Barométer fő mutatója miként alakulhat a jövőben, Perlusz László azt mondta: „nagy valószínűséggel elértük a mélypontot, és ennél már csak feljebb mehetünk. A Demján Sándor Program a vállalkozói hangulat javítását nagyban elősegítheti.”
Az üzleti hangulatot jelző alindex kapcsán Kozák Ákos azt hangsúlyozta, hogy a megkérdezett VOSZ-tag vállalkozások következő negyedévre, illetve 12 hónapra vonatkozó kilátásai egyaránt 4 százalékponttal romlottak a tavalyi utolsó negyedévben. „Nem megzuhanásról van szó, de azért látszik az elmozdulás a korábbi negyedévekhez képest. Ha pedig 2024 ezen értékeit a 2023-assal hasonlítjuk össze, akkor azt lehet mondani, hogy igazából egy szinten vannak a mutatók, ami kicsit optimistább képet fest”.
A saját vállalkozásra vonatkozó – negyedévre, illetve 12 hónapra előretekintő – kilátások terén a tavalyi évet a 2023-assal összehasonlítva azt látni, hogy óriási elmozdulások nincsenek. Nagyjából a vállalkozások 60 százaléka mondja azt, hogy kedvezőek a kilátások mind negyedéves, mind éves előretekintésben. „Vagyis ha a 2009-es válságnál is készült volna VOSZ Barométer felmérés, akkor az sokkal rosszabb, pesszimistább képet mutatott volna. A mostani adatsorok azt üzenik, hogy figyelni kell, mert rossz irányba fordulhatnak a dolgok, de még nincsen veszve a helyzet” – jegyezte meg Kozák Ákos. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy idén e téren kedvező irányt vehetnek a folyamatok: az Egyensúly Intézet 2,2 százalékos GDP-növekedést vár 2025-re, illetve a medián reálbér emelkedésével számol, igaz, jóval kisebb mértékben, mint ahogy az tavaly történt, de ez megágyazhat a fogyasztás további bővülésének és a beruházások élénkülésének.
A vállalkozások beruházási hajlandóságát mutató alindexnél arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy ez a mutató az elmúlt két év adatait vizsgálva jellemzően alacsony szinten van. Ez nem is meglepő, hiszen 2023-ban 10 százalék feletti értékben esett vissza a hazai gazdaságban a beruházások mértéke, és bár még nincsenek meg a 2024 egészére vonatkozó adatok, várhatóan tavaly is 8-10 százalékos visszaesés történt.
A beruházási alindex egyik fő összetevőjénél csupán minden tizedik VOSZ-tag vállalkozás mondta azt 2024 negyedik negyedében, hogy új munkaerőt tervez felvenni a következő egy évben. „Ez önmagában is alacsony érték, de 2023 első negyedében még 44 százalék volt ez az indikátor. Bár az is igaz, hogy ez a mutató gyorsan vissza tud ugrani, ha beindul a gazdaság” – mondta Kozák Ákos.
Ezzel kapcsolatban Perlusz László arra hívta fel a figyelmet, hogy az új munkaerő felvételére vonatkozó terveknél nagyon erős éven belüli szezonalitás mutatható ki. Mind 2024, mind 2023 elején az látszott, hogy sok vállalkozás tervezte a létszám bővítését, majd mindkét évnél az utolsó negyedévre ez beesett, miután a gazdasággal kapcsolatos év eleji várakozások nem igazolódtak be.
Kozák Ákos kiemelte, hogy a következő egy évre szóló beruházási terveknél is igen alacsony számokat látni. Eszerint 2024 utolsó negyedében csak a vállalkozások 11 százaléka tervez új beruházást végrehajtani, miközben ez az adat 2023 első negyedében még 50 százalék volt. Az Egyensúly Intézet igazgatója azonban hozzátette: a hangulatot jelző adathoz képest várhatóan ténylegesen több vállalkozás vág majd bele új beruházásba.
A munkaerő elbocsátására vonatkozó szándéknál, 2024 utolsó negyedében már minden nyolcadik vállalkozás mondja azt, hogy megfontolja a leépítést. „Itt is biztosan kijelenthető, hogy nem lesz ennyi kkv, amely így tesz, mert tudja, hogy nehéz pótolni a munkaerőt” – mondta Kozák Ákos. Azzal kapcsolatban, hogy a kkv-k 92 százaléka nem tervez fizetésemelést, arra hívta fel a figyelmet: „ez az adat megint csak egy hangulatot jelez, de mégis, felmerülhet a kérdés, hogy a kötelezően előírt béremelésen kívül tudják-e majd a fizetéseket emelni a vállalkozások”.
Az alindexek közül a legjobb értéket mutató, a vállalkozások pénzügyi helyzetét tükröző indikátor esetében az emelhető ki, hogy a vállalkozások túlnyomó többségének nincs adótartozása, nincs fizetési problémája. Az inflációt viszont a vállalkozások még mindig magas aránya, 69 százaléka beépíti az árakba, miközben a drágulás üteme már jóval elmarad a 2023-ban megtapasztalttól.
Emellett az inflációt továbbra is az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémák között sorolták fel a vállalkozások. Kozák Ákos ezzel kapcsolatban elmondta: „ha a friss inflációs adatot nézzük (decemberben 4,6 százalékra gyorsult a mutató – szerk.), akkor azt lehet mondani, hogy a vállalkozások jól érzékelik a folyamatokat, hiszen megint megjelent egyfajta kockázat, igaz, nem olyan mértékben, mint 2023-ban”. Perlusz László ehhez azt fűzte hozzá, hogy azért van jelen továbbra is komoly problémaként a vállalkozások gondolkodásában ez a kérdés, mert „úgymond az inflációnak hosszú az árnyéka. A 2023-ban tapasztaltak még mindig kísértik a vállalkozásokat, óvatosak e téren, mert magasan ragadtak az árak, és a háztartások pénzügyi vagyona nehezen épül vissza”.
A VOSZ Barométer mostani felmérése – a korábbiakhoz hasonlóan – egy adott témát alaposabban is megvizsgált, hogy azzal kapcsolatban milyen attitűd érvényesül a vállalkozások körében. Most ez a téma a mesterséges intelligencia szerepe és megítélése volt. A felmérés szerint a vállalkozások kétharmada nem használ mesterséges intelligenciát a működése során, és pusztán egyötödük épített be valamilyen AI-megoldást a működésébe. Ami az AI használatának területeit illeti, elsősorban az automatizálható folyamatokban a legelterjedtebb a technológia alkalmazása. A vállalkozások a marketing, a pénzügy és az ügyfélszolgálat terén alkalmazzák az AI adta lehetőségeket.
A friss Barométer felmérést ismertető sajtóbeszélgetésen Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke bemutatta a „Kapacitásbővítés a hatékony érdekképviselet és szociális párbeszéd biztosítása érdekében a VOSZ-nál” elnevezésű projektet. A GINOP Plusz keretében 488,5 millió forint értékű, vissza nem térítendő uniós támogatással megvalósuló projekt célja, hogy megfelelő szervezeti kapacitás megteremtésével és új munkakörök kialakításával támogassa a VOSZ érdekképviseleti hatékonyságának növelését. A támogatás felhasználásával a 2023-as statisztikai létszámhoz képest 8 fős létszámbővítést kell végrehajtani a VOSZ-nak, az új munkaköröket 2027 végéig meg kell tartania és bővítenie kell azokat. A projekt egyben közvetetten a VOSZ vállalkozásfejlesztési tanácsadói irodahálózatának erősítését is szolgálja.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.