Adókötelezettségek kibertámadás esetén: hogyan kerülhetők el a szankciók?

2025. 01. 20., 14:35

Az elmúlt években számottevően emelkedett a vállalkozásokat érintő kibertámadások száma, amelyek komoly fenyegetést jelentenek az adatbiztonságra, és jelentős kockázatot hordoznak a társaságok működésére nézve. Egy esetleges kibertámadás során elveszhetnek olyan kritikus információk, amelyek ellehetetleníthetik az időben történő adóbevallást és adatszolgáltatást, komoly szankcióknak kitéve a vállalkozásokat. A Deloitte szakértői szerint a gyors reagálás, a hatóságokkal való átlátható kommunikáció és az alternatív megoldások alkalmazása jelentősen mérsékelheti a károkat és a bírságok kockázatát.

Egy kibertámadás során nemcsak általános üzleti folyamatok sérülhetnek, hanem a pénzügyi rendszerekben tárolt adatok is veszélybe kerülhetnek. Utóbbi különösen érzékeny probléma, hiszen az adózással kapcsolatos adatok elvesztése megnehezítheti, sőt akár teljesen ellehetetlenítheti a vállalkozások számára, hogy eleget tegyenek adókötelezettségeiknek. Amennyiben egy vállalkozás kibertámadás áldozatává válik, kiemelten fontos azonnali lépéseket tennie az adókötelezettségek elmulasztásából adódó esetleges szankciók elkerülése vagy mérséklése érdekében.

Előfordulhat, hogy egy esetleges kibertámadás az általános üzleti folyamatok mellett a társaságok pénzügyi rendszereit és az azokban tárolt adatait is közvetve vagy közvetlenül érinti, melynek hatására, tipikusan sérülhetnek könyvelési állománnyal kapcsolatos adatok, szállítói és vevői adatok, adózási analitikák (például áfa kartonok), vagy maga a számlázási rendszer. Ezek közvetlenül érintik a vállalkozások bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeit. A szükséges adatok hiányában a társaságok értelemszerűen nem – vagy nem megfelelő minőségben – képesek teljesíteni az adókötelezettségeiket, így például elkészíteni az időszaki adóbevallásaikat, számlát kiállítani a számlázórendszerből, vagy éppen adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, ami komoly adókockázatnak teszi ki a vállalkozást.

Egy kibertámadás esetén az elsődleges teendők egyike, hogy a társaság haladéktalanul értesítse az adóhatóságot. A részletes tájékoztatás – amely magában foglalja az adózási, könyvelési rendszereket, az adatvesztés mértékét és az elvégzett intézkedéseket – jelentősen csökkentheti a szankciók kockázatát. Bár a teljes mentesülés nem garantált, az adóhatóság irányába történő átlátható kommunikáció a legjobb eszköz a bírságok minimalizálására – emelte ki Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A szakértő szerint az adóhatóságnak küldött tájékoztatás keretében szükség esetén akár haladékot is kérhetünk az adóbevallások benyújtására, azzal, hogy a késedelem igazolására – az akadály elhárultát követően – a bevallás benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet is szükséges előterjeszteni. A tájékoztatás abból a szempontból is fontos lehet, ha egy esetleges későbbi adóellenőrzés során az adóhatóság olyan dokumentumot kér, amely a kibertámadással érintett és annak rekonstrukciója nem lehetséges, úgy az időben megtett adóhatósági bejelentés kellő alapot szolgáltathat a társaság jóhiszemű adózói magatartásának alátámasztására, ezzel ugyancsak csökkentve a potenciális bírság kockázatokat.

Az adóhatóság tájékoztatása mellett természetesen élhetünk, és szükséges is élni olyan alternatív eszközökkel, melyek legalább részben biztosítják a vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést. A számlázórendszerben bekövetkező meghibásodás/adatvesztés esetén – tranzakció számtól függően – alternatíva lehet például a kézi számla kibocsátás, vagy külső számlázási szolgáltatók útján történő számlázás az átmeneti időszakban.

Az adóbevallások (így különösen az áfa bevallások) tekintetében, amennyiben megfelelő adat nem áll rendelkezésre, kiindulási alapként szolgálhat a társaság korábbi (adott esetben a megelőző év azonos időszaki) áfa pozíciója is. A fentieken túl, az adatvesztés utáni helyreállítás során különösen fontos a pontosság: az adóhatóság online számlaadatainak vizsgálata és az érintett időszakok pozícióinak rekonstruálása elengedhetetlen – tette hozzá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.

A kibertámadások elleni védekezés során nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások szakszerű segítséget vegyenek igénybe, amely támogatást nyújt mind az adózást érintő adatok helyreállításában, mind pedig az adóhatósággal folytatott kommunikáció során is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS