2025-ben az innováció egyik fő motorja az energia lesz, ahogy az Európai Unió USB-C szabályozása szélesebb körben is hatályba lép. Az intézkedés izgalmas trendeket lobbantott be - íme, ez várható idén.
Két évvel az egységes töltőkre vonatkozó szabályozás elfogadása után Európa lett az első régió, ahol kötelező egyetlen típusú töltő (USB-C) használata a mobiltelefonokhoz, minimalizálva az elektronikai hulladék mennyiségét. A technológia egyre kisebbé válik, miközben nő a teljesítménysűrűsége. Az év végére a laptopokra vonatkozó előírások is életbe lépnek, amelyek már 240 és 480 wattos töltőket követelnek meg. Ezek a magasabb teljesítményű töltők a legmodernebb áramkör-architektúrákat és gallium-nitrid tranzisztorokat használják ki a minél nagyobb hatékonyság érdekében.
Az eeNews elemzése szerint az európai energiaipar is erre a szintre hangolja fejlesztéseit, nemcsak a laptopok, hanem az újgenerációs töltőrendszerek számára is. Az új megoldások közvetlenül fali aljzatokba integrált töltőket kínálnak, fokozatosan csökkentve az USB-C töltők forgalmát.
2025 elhozza az ultrakompakt töltők megjelenését is, amelyek közvetlenül az aljzatokba illeszkednek és hatékonyabb energiafelhasználást biztosítanak – minimális hőveszteség és energiapazarlás mellett.
Miközben az energiahatékonyság javul, az AI adatközpontokban használt nagy teljesítményű GPU-k hatalmas energiaigényt generálnak, ami egyre nagyobb aggályokat vet fel – áll az elemzésben. Az AI iránti növekvő kereslet miatt az energiafogyasztás előrejelzései is drámaiak. Ezt viszont több innováció is ellensúlyozhatja: a szilícium-karbid és a gallium-nitrid eszközök kombinálása például jelentősen javítja a szerverek tápegységeinek hatékonyságát: minden fél százaléknyi hatékonyságjavulás megawattokat és milliókat spórol meg az üzemeltetési költségeken. Emellett az újgenerációs generatív AI algoritmusok és lapkatervek, valamint a lokális vertikális tápegységek csökkentik az áramfelvételt.
A chiptechnológiában szintén kulcsfontosságú fejlesztések várhatók. A két nm-es és 18A generációs lapkák hátoldali tápellátási hálózata nagyobb sűrűséget biztosít azonos energiafogyasztás mellett. Az AI az „edge computing” területén is előretör, akár a rádióhálózati hozzáférési pontokon (RAN), akár gyárakban és kiskereskedelmi egységekben. A neuromorf AI pedig hosszú távon jelentősen mérsékelheti az energiafogyasztást.
A világ számos villamosenergia-hálózata korszerűsítésre szorul, ami hatalmas összegeket emészt fel, napjainkban és a közeljövőben is. Az európai vállalatok egyre inkább élen járnak az AI és kvantumalgoritmusok alkalmazásában az energiaelosztó hálózatok hatékony kezelésében. Ezzel párhuzamosan növekszik a helyi energiatermelés szerepe is: az öreg kontinens vezető szerepet tölt be az energia-hasznosító chipek fejlesztésében, amelyek napenergiából, rádiófrekvenciás hullámokból vagy hőenergiából nyerik az áramot és integrált rendszert kínálnak az IoT eszközök fenntartható energiaellátásához.
A napenergia-termelés szintén felfutóban van: új perovszkit anyagok nagyobb hatékonyságot nyújtanak, a 3D nyomtatás pedig elősegíti a gyártást. Az Oxford PV például 2025-ben már nagy mennyiségben gyárthat tandem cellákat, míg az Epishine az indoor cellák piacán terjeszkedik.
A szilícium-karbid (SiC) és a gallium-nitrid (GaN) technológiák 2025-ben is jelentős fejlődést mutatnak. Az ST új olaszországi gyára, valamint az Infineon malajziai és a Wolfspeed New York-i létesítményei mind emelik a gyártási kapacitást, míg az onsemi a csehországi műveleteit bővíti.
Az eeNews előrejelzése szerint 2025 Európa számára a globális vezető szerep megerősítését jelentheti az energiaiparban.
Címlapkép: Üzletem.hu
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.