A technológiai és gazdasági változások mellett a klímacélok is egyre fontosabb szemponttá válnak a következő években, amikor nagyon felfutnak az AI-val kapcsolatos, kibervédelmi és környezetvédelmi munkakörök.
A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2025-re vonatkozó, Állások jövője című jelentése („Future of Jobs Report 2025”) részletesen bemutatja, hogyan fogják a technológiai és gazdasági változások, valamint a klímavédelmi prioritások átalakítani a munkaerőpiacot 2030-ra. A riport több mint 1000 globális munkaadó és 14 millió munkavállaló tapasztalatára alapozva, 22 iparágat vizsgálva rajzolja meg a jövőbeli trendek képét. Három kulcsfontosságú területen érdemes kiemelten foglalkozni a változásokkal: a technológiai innovációk, a zöld átmenet és a munkaerő átképzése.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia már ma is jelentős hatással van a vállalatok működésére, és ez a trend csak erősödni fog. A jelentés szerint a munkaadók 60 százaléka számít arra, hogy a technológia alapvetően átalakítja üzleti modelljeiket 2030-ig. Ebben a folyamatban különösen népszerűvé szerepkörré válik mesterséges intelligencia és gépi tanulás szakértő, valamint minden adatelemző, szoftverfejlesztő és kiberbiztonsági szakember.
Ezekben a pozíciókban nemcsak a technikai tudás, hanem az innovatív gondolkodás is kulcsfontosságú lesz.
A klímaváltozás elleni küzdelem nem csupán kihívás, hanem komoly gazdasági lehetőség is. A jelentés szerint a munkaadók 47 százaléka tervezi, hogy klímához kapcsolódó átalakításokat hajt végre, és ehhez várhatóan nagy számban fognak foglalkoztatni megújuló energiaforrásokhoz értő mérnököket, illetve környezeti szakértőket. Ezek a szerepek ugyanis kulcsszerepet játszanak majd az elektromos járművek, az energiatárolás és a környezetgazdálkodás területén, ami a gazdasági növekedés egyik fontos motorja lehet.
A jelentés rámutat, hogy 2030-ra a jelenlegi készségek 39 százalék-a válhat elavulttá. A legfontosabb jövőbeli kompetenciák közé sorolják az analitikus gondolkodást, a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet, ugyanakkor kézzelfogható csökkenés várható a manuális ügyességet igénylő feladatok iránt. Ezeket tendenciákat láthatóan felismerték a munkaadók, akiknek a 85 százaléka tervezi a munkavállalói átképzését. Mindeközben 70 százalékuk toborzást indítana AI-t és fenntarthatósági ismereteket igénylő pozíciókra, 50 százalék pedig át szeretné helyezni a meglévő alkalmazottait a fejlődő területekre, mielőtt elkerülhetetlenné válna az elbocsátásuk.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a készséghiány a vállalati átalakulás legnagyobb akadálya. Ezt a válaszadók 63 százalék-a említette kulcsproblémaként. Emellett a sokszínűségi, egyenlőségi és befogadó (DEI) kezdeményezések is egyre nagyobb teret nyernek: a munkaadók 83 százalék-a alkalmaz ilyen politikákat.
Az előrejelzések szerint 2025 és 2030 között 170 millió új állás jöhet létre, miközben 92 millió szűnhet meg.
Az egészségügyi, oktatási és technológiai szektorok jelentős növekedésre számíthatnak, míg az adminisztratív és irodai munkakörök iránti kereslet csökkenni fog. A jelentés egyértelmű üzente az, hogy a gazdasági nyomások, a technológiai változások és a fenntarthatósági célok egyensúlyának megteremtése kulcsfontosságúvá válik a jövő munkaerőpiaci ellenállóképességének biztosításában.
Címlapkép: Freepik
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.