Csökkenő vállalkozói szám és magas cégfluktuáció az építőiparban 2024-ben. A megszűnések száma nő, miközben az új alapítások tovább csökkennek. Az előzmény nélküli felszámolási eljárások számának növekedése a lánctartozás-helyzet súlyosbodását, a szektor feszültségeit jelzi.
A KSH adatai alapján az építőipar 2024. január–november közötti teljesítménye mindössze 0,5 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt években az iparág működését az állami beruházások befagyasztása, a megrendelések visszaesése, a munkaerőhiány és a lánctartozások nehezítették. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amelyet 2024-ben jelentettek be, reményt adhat a jövőre nézve – írják az OPTEN szakértői. Az előző évben a speciális szaképítés teljesítménye segítette az építőipar szinten tartását, mivel ez az egyetlen szegmens mutatott növekedést.
„Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött szerződések volumene 40 százalékkal kisseb, mint amennyi egy évvel korábban volt. Ezt is alapul véve az a várakozásom, hogy 2025-ben erőteljesen növekedni fog a tevékenységükett szüneteltető kisvállalkozások száma. Tovább fog csökkenni a tartósan (több mint 6 hónapon át folyamatosan) foglalkoztatottak száma. Az ÉVOSZ várakozásai szerint 2025 nehezebb év lesz az építésgazdasági értéklánc szereplői számára, mint amilyen 2024 volt” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, az INCONEX Kft. igazgatója.
Az OPTEN adatai szerint 2024-ben az építőiparban működő vállalkozások száma és az új alapítások mértéke is csökkent az előző évekhez képest. Ez a tendencia az iparág minden területét érintette, beleértve az épületek, az egyéb építmények építését, valamint a speciális szaképítést is.
2024-ben az építőipar működő vállalkozásainak száma nem érte el a 65 ezret, ami közel kétezerrel kevesebb céget és 3 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. A legjelentősebb csökkenés az épületek építésének területén volt, ahol a működő vállalkozások száma több mint 1300-zal (4,6 százalékkal) esett vissza. Az egyéb építmények építése szegmensben 250 céggel (4,5 százalékkal), míg a speciális szaképítés területén közel 400 céggel (1,2 százalékkal) csökkent a működő vállalkozások száma.
„2023-ban az építőipar volumene 5 százalékkal csökkent, ami már abban az évben éreztette hatását a vállalkozások számában, minden 13. cég megszűnt. A gazdasági helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy tavaly már minden tizedik vállalkozás kiesett, és csak minden 15. cég volt új alapítású. Ez jelentős csökkenés a 2022-es adatokhoz képest, amikor minden 10. vállalkozás újonnan alapított volt” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
2024-ben az új cégek alapításának száma tovább csökkent, több mint 4200 új vállalkozás indult, ami 12,6 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. Az új alapítású vállalkozások több mint fele az épületek építése szegmensben jött létre (2200 cég), ami még így is 260-nal kevesebb, mint 2023-ban. Az egyéb építmények építése és a speciális szaképítés területe szintén visszaesést mutatott az új alapítású cégek számában, előbbiben több mint 50-nel, utóbbiban közel 300-zal kevesebb új vállalkozás jött létre.
A megszűnt vállalkozások száma 6200-ra emelkedett, ami 23 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az épületek építése szegmens különösen érintett volt, 3,5 ezer megszűnt vállalkozással, ami ezerrel több, mint 2023-ban. Az iparág egészét jellemző cégfluktuáció tavaly megközelítette a 16 százalékot, amelyen belül a speciális szaképítés stabil, 12 százalékos szinten maradt. Ezzel szemben az épületek építése meghaladta a 20 százalékos, az egyéb építmények építése pedig a 15,5 százalékos fluktuációs arányt.
„Tavaly minden 11. cég valamilyen formában cégmegszűnéssel járó új eljárásba esett, ennek csupán a negyede volt végelszámolás, ami az önkéntes bezárást jelentheti. Aggasztóbb az, hogy növekedett és megközelítette azon új felszámolási eljárások száma az ezret, amelyeket semmilyen más eljárás nem előzte meg, ami a lánctartozások növekedését is jelentheti. Ezen új eljárások növekedése jelzi, hogy az építőipari szektorban tovább nőtt a feszültség 2024-ben” – mondta Alföldi Csaba.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.