A munkaviszonnyal összefüggésben a munkavállaló számos olyan információ birtokába juthat, amelyre vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli. Mely adatokra vonatkozik a munkavállaló titoktartási kötelezettsége? Miként köteles ennek eleget tenni a dolgozó? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Üzleti titok megőrzése
A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Üzleti titoknak minősülhet a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos és ezért vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, egyéb adat (ill. ezek összeállítása). Az ilyen adatok, tények akkor számítanak üzleti titoknak, ha a munkáltató ezek titokban tartása érdekében megtette mindazt, ami adott helyzetben általában elvárható. Például a munkáltatótól elvárható, hogy az üzleti titoknak minősülő adatokhoz a munkahelyen hozzáférő személyek körét korlátozza azokra, akiknek feladataik elvégzéséhez szükségük van ezekre.
Csak olyan adat, információ lehet üzleti titok, amely egészében vagy elemeinek összességeként nem közismert. Nem lehet üzleti titok az sem, ami az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára könnyen hozzáférhető. Ezért például nem képez üzleti titkot a munkáltató által a honlapján nyilvánosságra hozott információ. Szintén nem minősülnek annak a munkáltatóról a közhiteles nyilvántartásokban fellelhető adatok. Nem üzleti titok az olyan termelési módszer, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás (know-how), amely az adott területen tevékenykedő szakemberek számára közismert vagy könnyen hozzáférhető.
Mi tartozhat a munkavállaló titoktartási kötelezettsége körébe?
Üzleti titok lehet például a következő:
– a munkáltató ügyfeleinek listája,
– az ügyfelek nem nyilvános elérhetőségei,
– a munkáltató anyagbeszerzési forrásai és beszerzésre kötött szerződései,
– a munkáltató ajánlattételi, árképzési módszerei stb.
A munkavállaló által a munkája során megismert üzleti titoknak nem csak a munkáltatóra vonatkozó adat minősülhet. Üzleti titok lehet például a munkáltató üzletfelének gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos adata is.
A munkavállaló az üzleti titkot nem csak a munkáltató versenytársával nem közölheti. Azt más illetéktelen személy előtt sem fedheti fel és nem is hozhatja nyilvánosságra. Különösen terheli a munkavállalót a titoktartási kötelezettség olyan adatok esetén, amelynek titokban tartására a munkáltató kifejezetten fel is hívta a munkavállaló figyelmét.
Titoktartás az üzleti titkon túl
A munkavégzés kapcsán a munkavállaló olyan információkhoz is hozzájuthat, amelyek nem képeznek üzleti titkot, de amelyek illetéktelenekkel való közlése a munkáltatóra hátrányos lehet. A munkavállaló az üzleti titkon túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Például megsértheti a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét azzal is, ha a munkáltatónál folyamatban lévő projekteket, munkafolyamatokat nyilvánosságra hozza akkor is, ha ezek nem képeznek üzleti titkot. Ha az ilyen információk nyilvánosságra kerülése magában hordozza annak lehetőségét, hogy a munkáltató számára hátrányos következményekkel járjon, akkor ez a titoktartási kötelezettség megsértésének számít. Nem feltétel, hogy ténylegesen hátrány érje a munkáltatót. Elegendő, ha az adat illetéktelenekkel való közlése esetén a sérelem bekövetkezésének lehetősége fennáll a munkáltatónál.
Titoksértésnek számít az olyan adat illetéktelen személlyel való közlése is, amely a munkáltatón kívül más személyre hátrányos következménnyel járhat. Például ilyen lehet a másik munkavállalóra, a munkáltató ügyfeleire vonatkozó adat jogosulatlan közlése, nyilvánosságra hozatala is.
Meddig terjed a munkavállaló titoktartási kötelezettsége?
A titoktartási kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállásától függetlenül terheli. Tehát az üzleti titkot nem csak a munkaviszony fennállása alatt kell megőrizni. A kötelezettség időbeli korlát nélkül a munkaviszony megszűnése után is fennáll. Ugyanez érvényes azokra az adatokra is, amelyekhez a munkavállaló a munkakörének betöltése során jutott. Ezeknél az adatoknál további feltétel, hogy azok közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
A titoktartási kötelezettség megsértése esetén a munkavállaló munkajogi következményekkel számolhat. Például eredményezheti a munkaviszonyának felmondással vagy azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését is. Amennyiben pedig a titoksértés miatt a munkáltatót vagy más érintett személyt kár érte, akkor a károsult a munkavállalótól a kár megtérítését is követelheti.
A munkavállalót nem terheli a titoktartási kötelezettség, ha a titok jogosultja a titoktartás alól felmentést adott vagy hozzájárult az adat közléséhez. Szintén nem köteles a titoktartásra, ha az érintett adat közlését törvény teszi lehetővé. Így például a titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.