Február végéig kérelmezhetik a hazai cégek a termékeiket sújtó vámok felfüggesztését

2025. 02. 17., 16:10

Február végéig kell lépniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jövő év elejétől vámtehertől mentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. A vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával ugyanis jelentős megtakarításokat és így versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet Fülöp Attila, az EY partnere.

A speciális vámkedvezmények célja, hogy megerősítsék az uniós gyártók versenyképességét és termelési kapacitását a harmadik országbeli szállítókkal szemben. A kedvezményezett cégek akár általános vámtétel megfizetése nélkül szerezhetnek be az EU-n kívülről nyersanyagokat, félkész termékeket, valamint alkatrészeket is.

A vámfelfüggesztés kizárólag olyan termékekre adható ki, amelyekhez hasonlót az EU-ban nem állítanak elő. Abban az esetben, ha egy adott áru ugyan megvásárolható a közös piacon, de nem fedezi az uniós felhasználók igényeit, akkor arra úgynevezett vámkontingens keretében egy meghatározott mennyiségig élhetnek a fenti lehetőséggel. A 2026. január elsejétől érvényes kedvezményekre vonatkozó kérelmeket legkésőbb 2025. február 28-áig kell benyújtani.

„A vámfelfüggesztés és vámkontingens révén jelentős költségcsökkentés is elérhető, emellett a likviditást is javíthatják, mivel a kedvezmények akár öt éven át érvényesek lehetnek. Az iparági szereplők közül különösen azok a gyártók és ipari vállalatok profitálhatnak, amelyek nagy volumenben dolgoznak import nyersanyagokkal. A sikeres kérelem előfeltétele a részletes és pontos termékleírás, piackutatási igazolások, valamint a hatóságokkal való megfelelő egyeztetés, amelyhez érdemes szakértői segítséget kérni” — hangsúlyozta dr. Nagy Áron, az EY partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS