Nyolc éves mélyponton a cégalapítási kedv Magyarországon

2025. 02. 06., 21:15

2024-ben mindössze 24 ezer új társas vállalkozás indult Magyarországon, ami az elmúlt nyolc év leggyengébb eredménye. Miközben a vállalkozási kedv csökkent, több mint 6 ezer vállalkozó van, aki hatnál több céget irányít.

Az OPTEN adatai alapján 2024-ben mindössze 24 ezer új társas vállalkozás alakult Magyarországon, ami 6 százalékos visszaesést jelent az előző évhez, és 18 százalékos csökkenést 2022-höz képest. Ez az eredmény az elmúlt nyolc év leggyengébb mutatója.

Az újonnan belépő magánszemélyek száma – azoké, akik korábban sem tulajdonosként, sem cégvezetőként nem vettek részt társas vállalkozásokban – szintén csökkent. Míg az új cégek száma 6 százalékkal esett vissza, az új belépők által alapított vállalkozások száma ennél kisebb, 5 százalékos csökkenést mutatott, de így sem érte el a 6 ezret.

A társas vállalkozások száma az elmúlt két évben 23 ezerrel csökkent, miközben az egyéni vállalkozások száma 55 ezerrel nőtt. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a vállalkozók milyen szempontok alapján választanak formát, feltételezhető, hogy az egyéni vállalkozás vonzóbb a költséghatékonyság szempontjából.

Az újonnan alapított társas vállalkozások 54 százalékában található olyan aláíró vagy tulajdonos, aki először vállal ilyen szerepkört. Ezen belül az új cégek 41 százalékában minden tulajdonos és vezető teljesen új szereplő, míg közel 24 százalékuk semmilyen kapcsolatban nem állt korábbi cégekkel – sem személyi, sem címkapcsolaton keresztül.

2024-ben a hazai cégbázis szerkezete továbbra is koncentrált maradt. Több mint 6 ezer vállalkozó rendelkezik közvetlen befolyással legalább hat cég felett, és több mint ezer magánszemély érdekelt tíz vagy több vállalkozásban. Ezekben a körökben nem tapasztalható jelentős csökkenés.

A közvetett befolyások még nagyobb koncentrációra utalnak. Azok száma, akik közvetetten hat vagy több céget irányítanak, már eléri a 10,5 ezret, a 10-nél több vállalkozásban érdekeltek pedig 3,5 ezren vannak.

Az adatok egyértelmű trendet mutatnak, a vállalkozások számának csökkenése mellett a nagyobb cégcsoportok, a „cégbirodalmak” dominanciája egyre nő. „Azok a magánszemélyek, akik tíz vagy több cégben rendelkeznek közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel, továbbra is a hazai vállalkozói szféra nyertesei közé tartoznak. Ebben a szegmensben 2024-ben sem mutatkozott visszaesés” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS