Nyolc éves mélyponton a cégalapítási kedv Magyarországon

2025. 02. 06., 21:15

2024-ben mindössze 24 ezer új társas vállalkozás indult Magyarországon, ami az elmúlt nyolc év leggyengébb eredménye. Miközben a vállalkozási kedv csökkent, több mint 6 ezer vállalkozó van, aki hatnál több céget irányít.

Az OPTEN adatai alapján 2024-ben mindössze 24 ezer új társas vállalkozás alakult Magyarországon, ami 6 százalékos visszaesést jelent az előző évhez, és 18 százalékos csökkenést 2022-höz képest. Ez az eredmény az elmúlt nyolc év leggyengébb mutatója.

Az újonnan belépő magánszemélyek száma – azoké, akik korábban sem tulajdonosként, sem cégvezetőként nem vettek részt társas vállalkozásokban – szintén csökkent. Míg az új cégek száma 6 százalékkal esett vissza, az új belépők által alapított vállalkozások száma ennél kisebb, 5 százalékos csökkenést mutatott, de így sem érte el a 6 ezret.

A társas vállalkozások száma az elmúlt két évben 23 ezerrel csökkent, miközben az egyéni vállalkozások száma 55 ezerrel nőtt. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a vállalkozók milyen szempontok alapján választanak formát, feltételezhető, hogy az egyéni vállalkozás vonzóbb a költséghatékonyság szempontjából.

Az újonnan alapított társas vállalkozások 54 százalékában található olyan aláíró vagy tulajdonos, aki először vállal ilyen szerepkört. Ezen belül az új cégek 41 százalékában minden tulajdonos és vezető teljesen új szereplő, míg közel 24 százalékuk semmilyen kapcsolatban nem állt korábbi cégekkel – sem személyi, sem címkapcsolaton keresztül.

2024-ben a hazai cégbázis szerkezete továbbra is koncentrált maradt. Több mint 6 ezer vállalkozó rendelkezik közvetlen befolyással legalább hat cég felett, és több mint ezer magánszemély érdekelt tíz vagy több vállalkozásban. Ezekben a körökben nem tapasztalható jelentős csökkenés.

A közvetett befolyások még nagyobb koncentrációra utalnak. Azok száma, akik közvetetten hat vagy több céget irányítanak, már eléri a 10,5 ezret, a 10-nél több vállalkozásban érdekeltek pedig 3,5 ezren vannak.

Az adatok egyértelmű trendet mutatnak, a vállalkozások számának csökkenése mellett a nagyobb cégcsoportok, a „cégbirodalmak” dominanciája egyre nő. „Azok a magánszemélyek, akik tíz vagy több cégben rendelkeznek közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel, továbbra is a hazai vállalkozói szféra nyertesei közé tartoznak. Ebben a szegmensben 2024-ben sem mutatkozott visszaesés” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 20., 15:20
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS