A szén-dioxid-evő alga új reményt jelent a víz és a levegő karbonmentesítésére

A szén-dioxid-evő alga új reményt jelent a víz és a levegő karbonmentesítésére
Gábor János  |  2024. 10. 30., 13:30

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy új, különösen hatékony cianobaktérium-törzset, ami képes a szén-dioxid kivonására levegőből és vízből, ráadásul a karbonmentesítés után biológiailag hasznosítható anyagokat hoz létre.

A „Chonkus” névre keresztelt alga különleges tulajdonságokkal bír, amelyek nemcsak a szén-dioxid megkötésére teszik alkalmassá, hanem értékes termékek előállítására is – állítják a kutatást vezető amerikai és olasz tudósok. A törzs felfedezése a szicíliai Vulcano sekély tengervizeihez kapcsolódik, ahol a vulkanikus szellőzőnyílások miatt rendkívül magas a szén-dioxid koncentrációja. Az „Applied and Environmental Microbiology” folyóiratban megjelent tanulmány részletesen kifejti, hogyan sikerült izolálni és azonosítani az egyedülálló algafajt.

Szén-dioxid-evő alga került elő

A kutatók olyan körülményeket alakítottak ki a laboratóriumban, amelyek kedveznek a gyorsan növekvő cianobaktériumok fejlődésének. A Chonkus egyedek meleg hőmérséklet, sok fény és bőséges szén-dioxid jelenlétében elképesztő ütemben növekednek. A kísérletek során két új törzset sikerült azonosítani (UTEX 3221 és UTEX 3222), de a kutatók végül az utóbbi, UTEX 3222 jelzésűt találták érdekesebbnek, mivel ez a törzs nagyobb sűrűséget és karbontartalmat, illetve különlegesen nagy sejtméretet mutatott.

A laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy Chonkus sejten belüli karbontároló szemcséket alakít ki, és a többi törzstől eltérően gyorsan leülepszik a kémcsövek aljára, ahol zöld színű, mogyoróvaj állagú pelletet képez. Ez az egyedülálló tulajdonság főleg ipari alkalmazásokban hasznos, hiszen a biomassza koncentrálása és szárítása jelenleg a biotechnológiai termékek előállítási költségének 15-30 százalékát teszi ki.

Remény az óceánok szén-dioxid-mentesítésére

A Chonkus különleges képességei számos potenciális felhasználást nyitnak meg, különösen a szén-dioxid megkötése és az óceánok karbonmentesítése terén. Számos szervezet dolgozik azon, hogy olyan gyorsan növekvő mikroorganizmusokat alkalmazzon, amelyek képesek a környezetükben lévő szén-dioxid megkötésére és értékes anyagokká alakítására. Az omega-3 zsírsavak és az asztaxantin antioxidáns gyártása vagy a spirulina algákkal történő termelése már bevett módszer, azonban a Chonkus lehetőségei jóval túlmutatnak a jelenlegi alkalmazásokon.

A cianobaktériumok közvetlenül nyerik ki a környezetükből a szenet, így a szén-dioxid megkötése és a biogyártás folyamata egyetlen organizmusban valósulhat meg, jelentős költségmegtakarítás mellett. A kutatók célja, hogy tovább finomítsák és optimalizálják a Chonkus-törzset, valamint más kutatók számára is elérhetővé tegyék, széleskörű tanulmányozásra és óceáni környezetekben történő hasznosításra.

A kutatás vezetője, Max Schubert szerint a Chonkus nagy sűrűségű növekedése és természetes ülepedési hajlama különösen értékessé teszi ezt az organizmust a szén-dioxid megkötési projektek és a biotechnológiai termelés számára. „Ez a természetes cianobaktérium-törzs számos, az emberiség számára hasznos tulajdonsággal rendelkezik” – szögezte le nyilatkozatban a tudós.

Címlapkép: Wyss Intézet

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS