Egy új rendszer ködből képes tiszta vizet előállítani

Egy új rendszer ködből képes tiszta vizet előállítani
2023. 08. 23., 14:23

Napenergia felhasználásával, a ködből képesek emberi fogyasztásra alkalmas vizet készíteni az ETH Zürich tudósai. A svájci kutatók elsősorban száraz területeken élők helyzetén könnyítenének a találmánnyal.

A száraz, de ködös területeken élők komolyan profitálhatnak az ETH Zürich technológiájából. Az intézetben olyan rendszert fejlesztettek, ami napenergia segítségével köti meg a ködöt, és egyidejűleg eltávolítja belőle a szennyeződéseket is.

Az ETH közleménye szerint a vízgyűjtő és -kezelő rendszer egy fémhuzalhálóból áll. Ez napfényre aktiválódó, reaktív bevonattal rendelkezik, hogy felfogja, elsősorban nem a természetes időjárási jelenségként, hanem üzemi hűtés során kialakuló ködöt. A hálót speciálisan kiválasztott polimerek és titán-dioxid keverékével vonják be, hogy kémiai katalizátorként működjön, és ártalmatlan részecskékre bontsa a szennyező anyagok molekuláit. A lecsapódó vízcseppek aztán a megkötést és tisztítást követően egy alsó tartályban gyűlnek össze.

„A rendszerünk nemcsak begyűjti a ködöt, hanem kezeli is a lecsapódó vizet, ami azt jelenti, hogy a légköri szennyezéssel terhelt területeken, például sűrűn lakott városi központokban is kiválóan használható” – magyarázta Ritwick Ghosh, a tanulmány társszerzője, a Max Planck Polimerkutató Intézet tudósa.

Tiszta víz gyűjtése a ködből

A rendszer energiatakarékos, mivel alig vagy egyáltalán nem igényel karbantartást. Nagyon kevés energiát igényel a katalizátor regenerálásához szükséges rendszeres kis UV-adagolás is. Fél óra napfény például elegendő a titán-oxid 24 órán át tartó reaktiválásához – állítják a kutatók a Nature Sustainability folyóiratban is megjelent és ellenőrzött tanulmányban.

Fontos hozzátenni: bár a találmány tulajdonságai alapvető fontosságúak lehetnek olyan területeken, amelyek nem kapnak elegendő napfényt, a működését egyelőre csak laboratóriumban és egy kis zürichi üzemben végezték. Ez azért fontos részlet, mert jelen tudásunk szerint nem ismert, hogy a rendszer a valós körülmények között, például a természetben milyen hatékonysággal végezné el a rá bízott feladatot, de nem is feltétlenül ez a cél.

A mesterséges környezetben végzett tesztek

A sajtóközlemény alapján a kutatók mesterségesen létrehozott laboratóriumi ködből nyerték vissza a víz 8 százalékát. Az összegyűjtött mennyiség nyilván lehetne magasabb (dolgoznak rajta, hogy legyen is), viszont figyelemre méltó, hogy a valóságot szimulálva hozzáadott szerves vegyületek, így például a biszfenol A és a dízelcseppek 94 százalékát sikeresen lebontották belőle. Ez nagyon magas hatékonysággal működő tisztító folyamatra utal.

„Az Egyesült Államokban, ahol élek, rengeteg édesvizet használunk az erőművek hűtésére - emlékeztetett Thomas Schutzius, a tanulmány másik társszerzője, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora. – Logikus lenne, hogy ennek a víznek egy részét még azelőtt felfogjuk, hogy elszökne, és biztosítsuk a tisztaságát arra az esetre, ha vissza akarjuk juttatni a környezetbe.”

A szándék tehát az, hogy még olyan országokban is alkalmazzák az üzemi hűtés során keletkező köd összegyűjtését, ahol nem feltétlenül van hiány édesvízből. A törékeny földi vízkészlet megóvása érdekében hatalmas lépés lenne egy olyan rendszer szabványszerű bevezetése, például az erőművi környezetekben, ami képes tiszta formában visszanyerni a hűtés során elpárolgó vizet.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS