Dinamikusan nőtt a magyar államadósság 2024 elején

2024. 07. 23., 17:55

2023 negyedik negyedéve és 2024 első negyedéve között csupán négy EU-tagállamban nőtt nagyobb mértékben a GDP-arányos államadósság, mint Magyarországon.

2024 első negyedévének végén az EU-tagállamok összesített bruttó államadósságának az uniós GDP-hez viszonyított aránya 82,0 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint a 2023 végi 81,5 százalék – tájékoztatott az Eurostat. Éves összevetésben ugyanakkor csökkent az uniós ráta, 2023 első negyedévének végén ugyanis 83,0 százalékon állt.

A GDP-arányos államadósság 2024 első negyedévének végén Görögországban (159,8 százalék), Olaszországban (137,7 százalék), Franciaországban (110,8 százalék), Spanyolországban (108,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Portugáliában (100,4 százalék) volt a legmagasabb, Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (23,6 százalék) és Luxemburgban (27,2 százalék) pedig a legalacsonyabb.

A 2023 negyedik negyedévéhez képest 2024 első negyedévének végére húsz tagállamban nőtt, hétben pedig csökkent a GDP-arányos adósságráta. A legnagyobb növekedéseket Szlovákiában (+4,6 százalékpont), Észtországban (+4,0 százalékpont), Belgiumban (+3,1 százalékpont), Romániában (+2,8 százalékpont), Magyarországon (+2,5 százalékpont) és Ausztriában (+2,1 százalékpont) mérték a statisztikusok, csökkenést pedig Görögországban (mínusz 2,1 százalékpont), Cipruson és Hollandiában (egyaránt mínusz 1,2 százalékpont), Svédországban és Írországban (egyaránt mínusz 0,8 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 0,5 százalékpont) és Németországban (mínusz 0,2 százalékpont) regisztráltak.

2023 első negyedéve és 2024 első negyedéve között tizenkét tagállamban növekedett, tizennégy tagállamban csökkent az adósságráta tekintetében, Írországban nem változott. Éves szinten a ráta a legnagyobb mértékben Észtországban (+6,3 százalékpont), Finnországban (+4,2 százalékpont), Lengyelországban (+3,3 százalékpont), Szlovákiában (+2,7 százalékpont), Romániában (+2,2 százalékpont), Litvániában (+2,1 százalékpont) és Belgiumban (+2,0 százalékpont) nőtt. A legnagyobb mértékű csökkenést Portugáliában (mínusz 12,0 százalékpont), Görögországban (mínusz 9,6 százalékpont), Cipruson (mínusz 6,8 százalékpont), Horvátországban (mínusz 5,3 százalékpont), Hollandiában (mínusz 2,8 százalékpont), Spanyolországban és Németországban (egyaránt mínusz 2,2 százalékpont) mérték.

Magyarországon a GDP-arányos államadósság 2023 első negyedévének végén 75,5 százalék volt, az év végére 73,5 százalékra csökkent, majd 2024 első negyedévének végére 76,0 százalékra ugrott (igaz, még ekkor is kisebb volt az uniós átlagnál). Forintban a növekedés „töretlen”: az államadósság
– 2023 első negyedévének végén 51 217,594 milliárd forint,
– 2023 végén 55 134,430 milliárd forint,
– 2024 első negyedévének végén pedig 58 275,759 milliárd forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS