Dinamikusan nőtt a magyar államadósság 2024 elején

2024. 07. 23., 17:55

2023 negyedik negyedéve és 2024 első negyedéve között csupán négy EU-tagállamban nőtt nagyobb mértékben a GDP-arányos államadósság, mint Magyarországon.

2024 első negyedévének végén az EU-tagállamok összesített bruttó államadósságának az uniós GDP-hez viszonyított aránya 82,0 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint a 2023 végi 81,5 százalék – tájékoztatott az Eurostat. Éves összevetésben ugyanakkor csökkent az uniós ráta, 2023 első negyedévének végén ugyanis 83,0 százalékon állt.

A GDP-arányos államadósság 2024 első negyedévének végén Görögországban (159,8 százalék), Olaszországban (137,7 százalék), Franciaországban (110,8 százalék), Spanyolországban (108,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Portugáliában (100,4 százalék) volt a legmagasabb, Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (23,6 százalék) és Luxemburgban (27,2 százalék) pedig a legalacsonyabb.

A 2023 negyedik negyedévéhez képest 2024 első negyedévének végére húsz tagállamban nőtt, hétben pedig csökkent a GDP-arányos adósságráta. A legnagyobb növekedéseket Szlovákiában (+4,6 százalékpont), Észtországban (+4,0 százalékpont), Belgiumban (+3,1 százalékpont), Romániában (+2,8 százalékpont), Magyarországon (+2,5 százalékpont) és Ausztriában (+2,1 százalékpont) mérték a statisztikusok, csökkenést pedig Görögországban (mínusz 2,1 százalékpont), Cipruson és Hollandiában (egyaránt mínusz 1,2 százalékpont), Svédországban és Írországban (egyaránt mínusz 0,8 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 0,5 százalékpont) és Németországban (mínusz 0,2 százalékpont) regisztráltak.

2023 első negyedéve és 2024 első negyedéve között tizenkét tagállamban növekedett, tizennégy tagállamban csökkent az adósságráta tekintetében, Írországban nem változott. Éves szinten a ráta a legnagyobb mértékben Észtországban (+6,3 százalékpont), Finnországban (+4,2 százalékpont), Lengyelországban (+3,3 százalékpont), Szlovákiában (+2,7 százalékpont), Romániában (+2,2 százalékpont), Litvániában (+2,1 százalékpont) és Belgiumban (+2,0 százalékpont) nőtt. A legnagyobb mértékű csökkenést Portugáliában (mínusz 12,0 százalékpont), Görögországban (mínusz 9,6 százalékpont), Cipruson (mínusz 6,8 százalékpont), Horvátországban (mínusz 5,3 százalékpont), Hollandiában (mínusz 2,8 százalékpont), Spanyolországban és Németországban (egyaránt mínusz 2,2 százalékpont) mérték.

Magyarországon a GDP-arányos államadósság 2023 első negyedévének végén 75,5 százalék volt, az év végére 73,5 százalékra csökkent, majd 2024 első negyedévének végére 76,0 százalékra ugrott (igaz, még ekkor is kisebb volt az uniós átlagnál). Forintban a növekedés „töretlen”: az államadósság
– 2023 első negyedévének végén 51 217,594 milliárd forint,
– 2023 végén 55 134,430 milliárd forint,
– 2024 első negyedévének végén pedig 58 275,759 milliárd forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS