Dinamikusan nőtt a magyar államadósság 2024 elején

2024. 07. 23., 17:55

2023 negyedik negyedéve és 2024 első negyedéve között csupán négy EU-tagállamban nőtt nagyobb mértékben a GDP-arányos államadósság, mint Magyarországon.

2024 első negyedévének végén az EU-tagállamok összesített bruttó államadósságának az uniós GDP-hez viszonyított aránya 82,0 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint a 2023 végi 81,5 százalék – tájékoztatott az Eurostat. Éves összevetésben ugyanakkor csökkent az uniós ráta, 2023 első negyedévének végén ugyanis 83,0 százalékon állt.

A GDP-arányos államadósság 2024 első negyedévének végén Görögországban (159,8 százalék), Olaszországban (137,7 százalék), Franciaországban (110,8 százalék), Spanyolországban (108,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Portugáliában (100,4 százalék) volt a legmagasabb, Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (23,6 százalék) és Luxemburgban (27,2 százalék) pedig a legalacsonyabb.

A 2023 negyedik negyedévéhez képest 2024 első negyedévének végére húsz tagállamban nőtt, hétben pedig csökkent a GDP-arányos adósságráta. A legnagyobb növekedéseket Szlovákiában (+4,6 százalékpont), Észtországban (+4,0 százalékpont), Belgiumban (+3,1 százalékpont), Romániában (+2,8 százalékpont), Magyarországon (+2,5 százalékpont) és Ausztriában (+2,1 százalékpont) mérték a statisztikusok, csökkenést pedig Görögországban (mínusz 2,1 százalékpont), Cipruson és Hollandiában (egyaránt mínusz 1,2 százalékpont), Svédországban és Írországban (egyaránt mínusz 0,8 százalékpont), Bulgáriában (mínusz 0,5 százalékpont) és Németországban (mínusz 0,2 százalékpont) regisztráltak.

2023 első negyedéve és 2024 első negyedéve között tizenkét tagállamban növekedett, tizennégy tagállamban csökkent az adósságráta tekintetében, Írországban nem változott. Éves szinten a ráta a legnagyobb mértékben Észtországban (+6,3 százalékpont), Finnországban (+4,2 százalékpont), Lengyelországban (+3,3 százalékpont), Szlovákiában (+2,7 százalékpont), Romániában (+2,2 százalékpont), Litvániában (+2,1 százalékpont) és Belgiumban (+2,0 százalékpont) nőtt. A legnagyobb mértékű csökkenést Portugáliában (mínusz 12,0 százalékpont), Görögországban (mínusz 9,6 százalékpont), Cipruson (mínusz 6,8 százalékpont), Horvátországban (mínusz 5,3 százalékpont), Hollandiában (mínusz 2,8 százalékpont), Spanyolországban és Németországban (egyaránt mínusz 2,2 százalékpont) mérték.

Magyarországon a GDP-arányos államadósság 2023 első negyedévének végén 75,5 százalék volt, az év végére 73,5 százalékra csökkent, majd 2024 első negyedévének végére 76,0 százalékra ugrott (igaz, még ekkor is kisebb volt az uniós átlagnál). Forintban a növekedés „töretlen”: az államadósság
– 2023 első negyedévének végén 51 217,594 milliárd forint,
– 2023 végén 55 134,430 milliárd forint,
– 2024 első negyedévének végén pedig 58 275,759 milliárd forint volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS