Az állattartó gazdaságok fokozatos bezárását szorgalmazza egy új európai polgári kezdeményezés

2024. 07. 24., 21:40

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vett két európai polgári kezdeményezést: „Vessünk véget az állatok kegyetlen levágásának!” és „Elég a hamisított élelmiszerekből: eredetmegjelölés a címkén”.

A „Vessünk véget az állatok kegyetlen levágásának!” kezdeményezés szervezői felszólítják a Bizottságot, hogy vezessen be ösztönzőket a növényi fehérjék, többek között a növényi alapú tej- és tojáspótlók, valamint a szintetikus hús előállítására. A szervezők szorgalmazzák továbbá a haszonállatok számának csökkentését és az összes állattartó gazdaság fokozatos bezárását.

Az „Elég a hamisított élelmiszerekből: eredetmegjelölés a címkén” kezdeményezés szervezői arra kérik a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az európai fogyasztók átlátható információkhoz jussanak az általuk vásárolt élelmiszerekről, és ezáltal az élelmiszer-minőséggel és fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásaiknak megfelelő élelmiszereket választhassanak. A kezdeményezés felszólít továbbá arra, hogy valamennyi termék esetében biztosítsák az eredet világos és egyértelmű feltüntetését, valamint a következetes környezetvédelmi, egészségügyi és munkaügyi normák betartását a belső piacon.

Mindkét európai polgári kezdeményezés megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott formai feltételeknek. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a két kezdeményezés jogilag elfogadható; a javaslatok tartalmát ebben a szakaszban nem vizsgálják.

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést – olvasható a Bizottság közleményében. Amennyiben egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjtenek legalább hét különböző tagállamban (és az egyes országokban összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma eléri az adott országra vonatkozó küszöbértéket), a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, hogy a kezdeményezésre válaszul tesz-e lépéseket vagy sem. Döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.

Európai polgári kezdeményezések

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be és hivatalosan 2012 áprilisában indult útjára. Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét uniós tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, ha az adott terület a Bizottság hatáskörébe tartozik.  A Bizottság akkor fogad el egy kezdeményezést, ha
– a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő,
– nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és
– nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta a Bizottság 116 kezdeményezést vett nyilvántartásba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS