Működésbe hozták a közel 40 éve első mélységi geotermikus erőművet az Egyesült Királyságban, ahol a 2050-ig vállalt nettó zéró karbonkibocsátási stratégia részeként ez a fajta energiatermelés is esélyt kap. A létesítményt üvegházak és biodómok fűtésére fogják használni.
Kutatások kimutatták, hogy a kereskedelmi geotermikus megoldások több mint 50 százalékkal csökkenthetik a háztartások energiaszámláit, miközben a szén-dioxid-kibocsátás akár 80 százalékkal is csökkenhet – emlékeztet az Interesting Engineering. A cornwalli Eden Projectben hétfőn aktiválták egy olyan erőművet, ami ezzel a megoldással dolgozik, és a jövő fontos energiaforrása lehet. A létesítmény 37 éve az első mélységi geotermikus projekt a szigetországban, és az üvegházak mellett esőerdei faunát fenntartó biodómok fűtésére fogják használni, az ún. Éden Projektben.
A munkát a Financial Times szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Cornwall Megyei Tanács finanszírozta: a jelenleg 1,4 MW-os erőmű kútjának megépítésére mintegy 24 millió fontot (10,5 milliárd forintot) költöttek. Ez rendkívül magas költségnek számít, viszont lényeges alternatíva lehet a fenntartható energiatermelésre, ha a Föld magjából származó geotermikus hőt hasznosítják, úgyhogy nem sajnálták a pénzt a fejlesztésre.
A számítások szerint az új erőmű 40 százalékkal mérsékli az Éden Projekt energiaszámláit, azáltal, hogy a geotermikus kútja öt kilométerre a földfelszín alatt gyűjti a hőt. Ez a mélység szintén rekord a briteknél, hiszen a korábbi kutak sokkal sekélyebbek voltak.
A Durham Energia Intézet ügyvezető igazgatója, Jon Gluyas professzor úgy véli, sokan felfigyelnek majd a programra, és jó okkal teszik, hiszen „meg fogja mutatni, hogy a mélygeotermikus hőtermelés képes alacsony szén-dioxid-kibocsátású hőt termelni egy egész régió fogyasztói számára”. A cél az, hogy akár 200 Celsius-fokos meleg vizet hasznosíthassanak fűtőforrásként.
A helyi média beszámolói alapján az új rendszer által termelt geotermikus energia megbízhatóan biztosítja az éjjel-nappali energiaellátást, és nagyon alacsony a károsanyag-kibocsátása. A föld alól származó forró vizet fűtésre és áramtermelésre egyaránt fel lehet használni – éppen ezért a brit kormány az erőműben rejlő lehetőségek felmérése után politikai ajánlásokat fog bejelenteni arra nézve, hogy hogyan és mely régiókban jöjjön létre hasonló beruházás. Erről várhatóan már a következő hetekben ki is adnak egy kézikönyvet.
A magas költségek persze akadályozó tényezőnek számítanak az Éden Projekt és minden más ehhez hasonló mélygeotermikus projekt kapcsán, különösen az Egyesült Királyságban. A munkát jelentősen drágítja az ország fekvése: Izlanddal ellentétben például távol esik a kútfúráshoz ideális tektonikus lemezhatároktól, vagyis a kitermelésre érdemes hő jóval mélyebbről hozható csak fel.
Az Eden Geothermal vezérigazgatója, Gus Grand ugyancsak megerősítette, hogy a mesterséges esőerdő fűtése – bármilyen módszerrel, így ezzel is – drága mulatság. A gránitot rendkívül nehéz átfúrni, és a feladat folytatása a világjárvány idején a várhatónál is sokkal költségesebbnek bizonyult. Mivel demonstrációs, kifejezetten kutatási célú projektről volt szó, az anyagi keretek is eltérnek attól, amire kereskedelmi kényszer mellett nyílt volna lehetőségük. Az ilyen kezdeményezések ráadásul időigényesek is, főleg akkor, ha a cél az elektromos árammá alakítás. Hosszútávon ez szintén a céljaik között szerepel, de megvalósítani szabályos „rémálom lesz” – fogalmazott Grand.
Gábor János
Főoldali kép: Eden Project
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
