Az elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy nem orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.
Közel hat éve van jelen az adózók életében az Online Számla rendszer. Az elmúlt évek változásai nyomán mára szinte valamennyi kimenő számla ilyen adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, értékhatárra tekintet nélkül. A NAV egyik legújabb stratégiai célkitűzése, hogy az adózók részére maga készítse elő az áfabevallás tervezetet, ennek érdekében az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít az Online Számla rendszerben jelentett adatok vizsgálatára. Az eÁfa rendszer hatékonyságának javítása érdekében kiemelt hatósági célkitűzés a jelentett adatok minőségének és helyességének előmozdítása.
A NAV idén májusban értesítést küldött minden adózónak, akinél több hibás vagy sikertelen adatszolgáltatást tapasztalt. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a számlák sorszámának egyedinek kell lennie, illetve a helyes, a számlaképen is látható adatokkal kell jelenteni a számlainformációkat, a kötelező mezők kitöltésével – ennek hiányában az Online Számla rendszer elutasítja az adatszolgáltatást.
„Az elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás mulasztási bírság kiszabásának kockázatával járhat, ami elérheti a számlánkénti 500 ezer forintot is. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a mulasztási bírság tényleges kockázatot jelent és kiszabásra is kerül minden olyan esetben, amikor az adózó a felhívás ellenére sem pótolja, javítja az érintett adatszolgáltatást” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.
Nehézséget jelenthet a számlakibocsátók számára a speciális tranzakciók megfelelő jelentése, például a DRS díj megfelelő, külön soron történő jelentése, vagy akár a göngyöleget tartalmazó számla tételek megfelelő bontás szerinti riportálása is.
Minden olyan társaságnak, amelyik kapott ilyen értesítést, indokolt a feltárt hiányosságok részletes vizsgálata és a szükséges javítások elvégzése, a hiányosságok pótlása.
„A hibával érintett számlák mennyisége sok esetben jelentős is lehet, ezért arra is fel kell készülni, hogy a hibák javítása manuális eljárással nem, vagy csak nagy időráfordítás árán végezhető el. Érdemes fontolóra venni valamilyen technikai megoldás használatát, például a számlák tömeges technikai érvénytelenítése és újraküldése esetén” – hívja fel a figyelmet Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Az adatszolgáltatási gyakorlat számos olyan hibás elemet is tartalmazhat, amelyek nem képezték tárgyát az adóhatóság tavaszi értesítésének, egy esetleges ellenőrzésnél azonban feltárásra kerülhetnek. Ezért a Deloitte szakérői felhívják a figyelmet arra, hogy azon számlakibocsátók számára is érdemes felülvizsgálni a jelenlegi számla-adatszolgáltatási gyakorlatot, akik nem most kaptak értesítést a NAV-tól.
Magyarország nem külső szemlélője, hanem aktív szereplője az autóipar világban zajló átalakulásának, a szektor jövője hosszú távon biztosított – mondta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a HIPA május 13-i járműipari konferenciáján.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.