Számlánként félmillióba is kerülhet a hibás adatszolgáltatás

2024. 07. 15., 20:10

Az elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás bírsága akár 500 ezer forint is lehet számlánként, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kiszabásra is kerül, ha az adózó nem pótol, vagy nem orvosolja a hibát. A NAV értesítést küld minden ilyen esetről az érintett adózóknak, de vannak olyan hibák, amelyek csak egy ellenőrzésen buknak ki – hívják fel a figyelmet a Deloitte adótechnológiai szakértői.

Közel hat éve van jelen az adózók életében az Online Számla rendszer. Az elmúlt évek változásai nyomán mára szinte valamennyi kimenő számla ilyen adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, értékhatárra tekintet nélkül. A NAV egyik legújabb stratégiai célkitűzése, hogy az adózók részére maga készítse elő az áfabevallás tervezetet, ennek érdekében az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít az Online Számla rendszerben jelentett adatok vizsgálatára. Az eÁfa rendszer hatékonyságának javítása érdekében kiemelt hatósági célkitűzés a jelentett adatok minőségének és helyességének előmozdítása.

A NAV idén májusban értesítést küldött minden adózónak, akinél több hibás vagy sikertelen adatszolgáltatást tapasztalt. Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a számlák sorszámának egyedinek kell lennie, illetve a helyes, a számlaképen is látható adatokkal kell jelenteni a számlainformációkat, a kötelező mezők kitöltésével – ennek hiányában az Online Számla rendszer elutasítja az adatszolgáltatást.

„Az elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás mulasztási bírság kiszabásának kockázatával járhat, ami elérheti a számlánkénti 500 ezer forintot is. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a mulasztási bírság tényleges kockázatot jelent és kiszabásra is kerül minden olyan esetben, amikor az adózó a felhívás ellenére sem pótolja, javítja az érintett adatszolgáltatást” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nehézséget jelenthet a számlakibocsátók számára a speciális tranzakciók megfelelő jelentése, például a DRS díj megfelelő, külön soron történő jelentése, vagy akár a göngyöleget tartalmazó számla tételek megfelelő bontás szerinti riportálása is.

Minden olyan társaságnak, amelyik kapott ilyen értesítést, indokolt a feltárt hiányosságok részletes vizsgálata és a szükséges javítások elvégzése, a hiányosságok pótlása.

„A hibával érintett számlák mennyisége sok esetben jelentős is lehet, ezért arra is fel kell készülni, hogy a hibák javítása manuális eljárással nem, vagy csak nagy időráfordítás árán végezhető el. Érdemes fontolóra venni valamilyen technikai megoldás használatát, például a számlák tömeges technikai érvénytelenítése és újraküldése esetén” – hívja fel a figyelmet Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Az adatszolgáltatási gyakorlat számos olyan hibás elemet is tartalmazhat, amelyek nem képezték tárgyát az adóhatóság tavaszi értesítésének, egy esetleges ellenőrzésnél azonban feltárásra kerülhetnek. Ezért a Deloitte szakérői felhívják a figyelmet arra, hogy azon számlakibocsátók számára is érdemes felülvizsgálni a jelenlegi számla-adatszolgáltatási gyakorlatot, akik nem most kaptak értesítést a NAV-tól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.