PwC-felmérés: a vállalatok 20 százalékánál származik gazdasági nyereség az AI-ból

2026. 04. 22., 08:55

Az AI‑ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74 százalék) mindössze a vállalatok ötöde (20 százalék) realizálja. Az élenjárók az AI‑t kétszer-háromszor gyakrabban vetik be növekedési lehetőségek azonosítására és üzleti modelljük újragondolására, kétszer gyakrabban alakítják át a munkafolyamatokat (a puszta eszközbevezetés helyett), és közel háromszor (2,8) gyorsabban növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát. Ők azok is, akik az AI‑irányítás (governance) terén szintén előrébb járnak.

Míg az élmezőny skáláz és automatizál, addig a többség még mindig csak pilotol. Mindez egyre élesebb szakadékot jelez az AI‑ban vezető vállalatok szűk köre és azon cégek többsége között, amelyek még mindig kísérleti (pilot) fázisban alkalmazzák a technológiát. A kutatás szerint a legjobban teljesítő vállalatok nem pusztán több AI‑eszközt vezetnek be, hanem a technológiát a növekedés és az üzleti megújulás katalizátoraként használják, és mellette erős adat-, irányítási és bizalmi alapokat is kiépítenek.

„Sok vállalat eljut az AI‑pilot projekteket, de csak kevesen képesek ezt mérhető pénzügyi eredménnyé alakítani. Az élenjárók azért emelkednek ki, mert az AI‑t nemcsak költségcsökkentésre, hanem növekedésre is használják, és mindezt skálázható, megbízható alapokra építik” – mondta Joe Atkinson, a PwC globális mesterségesintelligencia‑vezetője (Global Chief AI Officer).

Az AI-éllovasok nemcsak hatékonyabbak, de gyorsabban is nőnek

A legerősebb AI‑teljesítményt nyújtó szervezetek az AI-t üzleti modelljük átalakítására használják, és túllépnek a hagyományos iparági határokon. Ezek a vállalatok 2,6‑szor gyakrabban válaszolták azt, hogy az AI támogatja ezt az átalakulást, és kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel használják a technológiát az iparági konvergenciából fakadó növekedési lehetőségek azonosítására és kiaknázására – például az alaptevékenységen túli partnerségek révén.

A PwC elemzése szerint az AI‑vezérelt pénzügyi teljesítmény legfőbb mozgatója az iparági konvergencia adta növekedési pályák kihasználása, és nem önmagában a hatékonyságjavulás.

Amikor az AI már dönt is

A kutatás jelentős különbségekre mutat rá abban is, hogy miként alkalmazzák az AI‑t a vezető vállalatok a szervezeten belül. A legjobb AI‑vezérelt pénzügyi eredményeket elérő cégek közel kétszer akkora valószínűséggel számolnak be arról, hogy az AI‑t fejlett módon használják: például több feladat végrehajtására előre meghatározott keretek (guardrails) mellett (1,8‑szoros arány), illetve autonóm, önoptimalizáló működésre (1,9‑szeres arány).

Az AI‑ban élenjárók közel háromszor (2,8‑szor) gyorsabb ütemben növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát, mint versenytársaik.

Az automatizáció hátterében a „skálázható bizalom” tudatos építése áll. Az AI‑éllovasok körében gyakoribbak a felelős AI‑keretrendszerek (1,7‑szeres arány), valamint a több szakterületet összefogó AI‑irányító testületek (1,5‑szeres arány). Ennek eredményeként a dolgozók körében is erősebb a bizalom: kétszer akkora valószínűséggel fogadják el az AI által generált eredményeket.

„Az AI körüli félelmek kezelése, a munkakörök átalakulása és az innovációra nyitott vállalati kultúra megteremtése egyértelművé teszi: az AI bevezetését szervezeti szintű transzformációként kell kezelni, nem pusztán technológiai projektként” – emelte ki Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI implementációs tevékenységét irányító szenior menedzsere.

Az AI-szakadék egyre szélesedik

Ha nem változik a megközelítés, az AI‑éllovasok és a lemaradók közti különbség tovább nő. A PwC idei Globális Vezérigazgató Felmérése is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026 kulcsév lehet a mesterséges intelligencia szempontjából. Míg egy szűk vállalati kör már most kézzelfogható pénzügyi eredményekké váltja az AI‑t, addig sokan továbbra is nehezen lépnek túl a pilotprojektek szintjén.

A különbség már ma is megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben, és gyorsan tovább nő azoknál, akik nem váltanak szemléletet. Az élenjárók gyorsabban tanulnak, a bevált megoldásokat gyorsabban kiterjesztik, és biztonságosan, nagy léptékben automatizálják a döntéseket.

„Ha Magyarországot nézzük, technológiailag mindig egy jól érzékelhető késéssel követjük a nyugati trendeket, ez most is így van. Másféle AI-projekteket csinálunk még itthon, mint amilyeneket szintén itthonról például az egyesült államokbeli vagy németországi ügyfeleinknek végzünk. Viszont a késésnek előnyei is lehetnek, ha okosan importáljuk a tapasztalatokat, működő megoldásokat, ami által itthon könnyen éllovassá válhat bárki” – hangsúlyozta Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.