PwC-felmérés: a vállalatok 20 százalékánál származik gazdasági nyereség az AI-ból

2026. 04. 22., 08:55

Az AI‑ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74 százalék) mindössze a vállalatok ötöde (20 százalék) realizálja. Az élenjárók az AI‑t kétszer-háromszor gyakrabban vetik be növekedési lehetőségek azonosítására és üzleti modelljük újragondolására, kétszer gyakrabban alakítják át a munkafolyamatokat (a puszta eszközbevezetés helyett), és közel háromszor (2,8) gyorsabban növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát. Ők azok is, akik az AI‑irányítás (governance) terén szintén előrébb járnak.

Míg az élmezőny skáláz és automatizál, addig a többség még mindig csak pilotol. Mindez egyre élesebb szakadékot jelez az AI‑ban vezető vállalatok szűk köre és azon cégek többsége között, amelyek még mindig kísérleti (pilot) fázisban alkalmazzák a technológiát. A kutatás szerint a legjobban teljesítő vállalatok nem pusztán több AI‑eszközt vezetnek be, hanem a technológiát a növekedés és az üzleti megújulás katalizátoraként használják, és mellette erős adat-, irányítási és bizalmi alapokat is kiépítenek.

„Sok vállalat eljut az AI‑pilot projekteket, de csak kevesen képesek ezt mérhető pénzügyi eredménnyé alakítani. Az élenjárók azért emelkednek ki, mert az AI‑t nemcsak költségcsökkentésre, hanem növekedésre is használják, és mindezt skálázható, megbízható alapokra építik” – mondta Joe Atkinson, a PwC globális mesterségesintelligencia‑vezetője (Global Chief AI Officer).

Az AI-éllovasok nemcsak hatékonyabbak, de gyorsabban is nőnek

A legerősebb AI‑teljesítményt nyújtó szervezetek az AI-t üzleti modelljük átalakítására használják, és túllépnek a hagyományos iparági határokon. Ezek a vállalatok 2,6‑szor gyakrabban válaszolták azt, hogy az AI támogatja ezt az átalakulást, és kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel használják a technológiát az iparági konvergenciából fakadó növekedési lehetőségek azonosítására és kiaknázására – például az alaptevékenységen túli partnerségek révén.

A PwC elemzése szerint az AI‑vezérelt pénzügyi teljesítmény legfőbb mozgatója az iparági konvergencia adta növekedési pályák kihasználása, és nem önmagában a hatékonyságjavulás.

Amikor az AI már dönt is

A kutatás jelentős különbségekre mutat rá abban is, hogy miként alkalmazzák az AI‑t a vezető vállalatok a szervezeten belül. A legjobb AI‑vezérelt pénzügyi eredményeket elérő cégek közel kétszer akkora valószínűséggel számolnak be arról, hogy az AI‑t fejlett módon használják: például több feladat végrehajtására előre meghatározott keretek (guardrails) mellett (1,8‑szoros arány), illetve autonóm, önoptimalizáló működésre (1,9‑szeres arány).

Az AI‑ban élenjárók közel háromszor (2,8‑szor) gyorsabb ütemben növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát, mint versenytársaik.

Az automatizáció hátterében a „skálázható bizalom” tudatos építése áll. Az AI‑éllovasok körében gyakoribbak a felelős AI‑keretrendszerek (1,7‑szeres arány), valamint a több szakterületet összefogó AI‑irányító testületek (1,5‑szeres arány). Ennek eredményeként a dolgozók körében is erősebb a bizalom: kétszer akkora valószínűséggel fogadják el az AI által generált eredményeket.

„Az AI körüli félelmek kezelése, a munkakörök átalakulása és az innovációra nyitott vállalati kultúra megteremtése egyértelművé teszi: az AI bevezetését szervezeti szintű transzformációként kell kezelni, nem pusztán technológiai projektként” – emelte ki Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI implementációs tevékenységét irányító szenior menedzsere.

Az AI-szakadék egyre szélesedik

Ha nem változik a megközelítés, az AI‑éllovasok és a lemaradók közti különbség tovább nő. A PwC idei Globális Vezérigazgató Felmérése is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026 kulcsév lehet a mesterséges intelligencia szempontjából. Míg egy szűk vállalati kör már most kézzelfogható pénzügyi eredményekké váltja az AI‑t, addig sokan továbbra is nehezen lépnek túl a pilotprojektek szintjén.

A különbség már ma is megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben, és gyorsan tovább nő azoknál, akik nem váltanak szemléletet. Az élenjárók gyorsabban tanulnak, a bevált megoldásokat gyorsabban kiterjesztik, és biztonságosan, nagy léptékben automatizálják a döntéseket.

„Ha Magyarországot nézzük, technológiailag mindig egy jól érzékelhető késéssel követjük a nyugati trendeket, ez most is így van. Másféle AI-projekteket csinálunk még itthon, mint amilyeneket szintén itthonról például az egyesült államokbeli vagy németországi ügyfeleinknek végzünk. Viszont a késésnek előnyei is lehetnek, ha okosan importáljuk a tapasztalatokat, működő megoldásokat, ami által itthon könnyen éllovassá válhat bárki” – hangsúlyozta Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 06. 16., 10:50
Kiderült, mit ér a sokkal több bankjegykiadó automata és a duplájára emelt ingyenes készpénzfelvételi limit: új csúcsra, 124 ezer forint fölé ugrott az első negyedévben az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagos összeg. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint viszont hiába telepítettek több száz új ATM-et a bankok, mégis kevesebbszer használták ezeket.
2026-06-17 18:20:00
Közelednek egymáshoz a balatoni új építésű lakások árai: míg néhány évvel ezelőtt jelentős különbségek voltak a tóparti üdülőhelyek ingatlanpiacán, mára a kisebb települések is felzárkóztak. Az Otthon Centrum adatai szerint a legkedveltebb lokációkban az új lakások négyzetméterára már eléri a 2,5 millió forintot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS