Olyan új stratégiákat mutattak be a hőség leküzdésére, amelyek 4,5 fokkal enyhítik, akár egy szubtrópusi város hőmérsékletét is. Ez több mint harmadával csökkentené a hűtés energiafogyasztását. És nem: még több park önmagában nem megoldás, de a megfelelő építkezés mindenképpen az.
Egyre több olyan település van világszerte, ahol a nyári hőség elviselhetetlen, vagy szó szerint életveszélyes. A perzselő sivatagi hőség ellen nem ész nélkül ültetett zöld övezetekkel, hanem megfelelő építkezéssel lehet a leghatékonyabban harcolni. Ehhez fejlett hűtési technológiák és fényvisszaverő anyagok megfelelő alkalmazása kell – mutatnak rá a Nature Citiesben közzétett tanulmányukban az UNSW Sydney kutatói.
Az ausztrál tudósok egy olyan átfogó stratégiát írnak le, amivel akár 4,5°C-kal lehűthető, például Rijád, a világ egyik legforróbb városa.
Szaúd-Arábia fővárosa nyáron 50°C-ot meghaladó hővel küzd, amit tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a gyors urbanizáció. Mattheos Santamouris professzor, a Sydney-i Egyetem, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium, a Kalkuttai Egyetem és az Athéni Egyetem közös kutatása alapján készült tanulmány vezető szerzője hangsúlyozza: a város korlátozott zöldfelületei, valamint hatalmas mesterséges felületei hozzájárulnak a hő megkötéséhez és felerősítik a hőszigethatást. A járművek kibocsátásaiból és az ipari tevékenységekből származó hő tovább fokozza a hőséget, ami nem csak az energiaigényt növeli, hanem a közegészségügyi kockázatokat is.
Az UNSW Sydney Rijádi Királyi Bizottsággal közösen végzett kutatása során Al Masiaf városrészre alkalmaztak nagyszabású hűtési és energetikai szimulációit, amihez 3323 épület energiateljesítményét vették számításba és nyolc különböző hőcsökkentési forgatókönyvet vezettek le. Az optimális stratégiák azonosítása után arra jutottak, hogy háztetőkbe ágyazott fényvisszaverő építőanyagok használatával és az öntözött fák számának jelentős növelésével jelentős hűtőhatás érhető el.
Az eredmények megerősítették, hogy a legmodernebb hűtési technológiák kombinálásával teljesen új lehetőségek rejlenek a városi hőmérséklet és energiafogyasztás csökkentésében, ami a környezeti fenntarthatóság és az életminőség javításában szintén komoly szerepet játszik.
A tanulmány ugyanakkor óvva int a városi hűtési technikák olyan ész nélküli alkalmazásától, mint a nem öntözött zöldfelületek telepítése, ami éppen ellenkező hatást válthat ki. Santamouris szerint az optimális hűtési technológiák és az utólag felszeret energetikai megoldások – például a jobb nyílászárók, a szigetelések vagy a napelemek – kombinációja akár 35 százalékkal is csökkentheti egy város hűtési igényét, ami jelentős visszaesést jelent az energiaszükségletben és az ahhoz kapcsolódó költségekben.
A kutatók a rijádi kormányzattal együttműködve személyekre lebontott hőcsökkentési tervet dolgoznak ki, ami a világ legnagyobb ilyen jellegű stratégiája lehet. A professzor arra számít, hogy ezek a fejlett hőcsökkentő technológiák hosszú távú egészségügyi, fenntarthatósági és gazdasági előnyökkel járnak. Mivel a városok világszerte küzdenek a hőség okozta kihívásokkal, ez a kutatás reménysugárral szolgál, bemutatva az innovatív technológiákban rejlő lehetőségeket, egy élhetőbb és fenntarthatóbb városi környezet megteremtésére.
Gábor János
Főoldali kép: lifeforstock - Freepik
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.