Globális felmelegedés

A vállalatok még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a Párizsi Megállapodás kulcsfontosságú céljainak teljesítésére, amivel 1,5 Celsius-fok alatt maradhatna a globális felmelegedés mértéke – derül ki az EY nemzetközi klímaaktivitási barométeréből.

Tavalyelőtt még 15,2 százalékos, tavaly 17,2 százalékos éves átlagos dekarbonizációs ráta lett volna kívánatos a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, idén ez az érték már 20,4 százalékra nőtt, ami már irreális mértékűnek tekinthető.

„A célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani.”

Elképesztő mennyiségű szén-dioxidot okád a légkörbe a szibériai Batagajka-kráter. Egy friss kutatás rávilágított arra is, hogy a víznyelő most már közel egymillió köbméterrel növekszik, minden egyes évben.

A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.

Egyre több hívet szerez magának a radikális terv, amely szerint évente akár többmillió emberélet kioltásátért lehetne felelőssé tenni a bíróságon az olajtársaságokat. Egy fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet sikerrel gyűjti a támogatókat a jogi eljárások beindításához.

Olyan új stratégiákat mutattak be a hőség leküzdésére, amelyek 4,5 fokkal enyhítik akár egy szubtrópusi város hőmérsékletét is. Ez több mint harmadával csökkentené a hűtés energiafogyasztását.

A nettó nulla kibocsátás elérése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás mérséklése és a globális felmelegedés korlátozása szempontjából. A jelenlegi előrejelzések azonban azt mutatják, hogy túl fogjuk lépni az elfogadható szén-dioxid-kibocsátási keretet – állítják a Roland Berger szakemberei.

Már most biztos, hogy a világon a 2023-as év volt a legmelegebb, nem csak azóta, hogy mérik, hanem a számítások szerint hosszú évezredek óta. Sok negatív rekord megdőlt, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót.

Míg éves szinten 17,2 százalékos dekarbonizációra lenne szükség, addig 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11 százaléknál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.

Annyira előrehaladott állapotban van a globális felmelegedés, hogy a pontos hőségriasztás a mindennapok részévé válik. A legnagyobb keresőmotort üzemeltető cég hamarosan be is indít rá egy hasznos alkalmazást.

Ha nem reagálunk a globális felmelegedés veszélyére, világunk visszafordíthatatlanul megváltozik – állapítja meg a Roland Berger tanulmánysorozata.

A PwC új elemzése szerint a dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2 százalékos dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a 2000 óta elért globális átlag.

Szomorú jövő a magyar mezőgazdaságban.

Egyre több vállalat foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, azonban az erről szóló beszámolók még mindig nem elég részletesek – állapítja meg az EY legfrissebb klímakockázati barométere.

A szélsőséges időjárás a gazdákat Szlovákiában sem kíméli, a károk egyre nagyobbak, ezért sürgősen rendszerszintű megoldásokra van szükség.

A globális átlagnál is nagyobb hőmérséklet-emelkedés, a szélsőségek egyre gyakoribb előfordulása és a növekvő kiszámíthatatlanság miatt a hazai mezőgazdaságnak egyre fokozódó növényvédelmi kihívásokkal kell szembesülnie – hangzott el szerdán Agroinform.hu agrometeorológiai konferenciáján.

A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz. 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben.