Óriási innováció: fénnyel készül fenntartható üzemanyag szén-dioxidból

Óriási innováció: fénnyel készül fenntartható üzemanyag szén-dioxidból
2024. 03. 26., 15:10

A technológia meglepően egyszerű elven nyugszik. Felfedezték, hogy ha rezed adnak egy fotokatalizátorhoz, megnégyszereződik a hatékonysága, és metán helyett metanol képződését eredményezi. Ami már remekül hasznosítható fenntartható üzemanyagként.

A tudósok sajátos megközelítése szerint a rézatomok segíthetnek a bolygót felmelegítő szén-dioxid fenntartható üzemanyaggá alakításában. Egy aktivált anyagra fényt vetve sikerült metanolt előállítaniuk, ami a fosszilis üzemanyagok egyik ismert alternatívája. Az eredmény azért óriási, mert a globális felmelegedést, ezáltal bolygónk elsivatagosodását gyorsító, szénalapú tüzelőanyagok mellékterméke visszaforgatható termékké változhat – megtámogatva például a világ számos pontján terjedő szén-dioxid-kivonó törekvésekkel. A megoldás nagyméretű alkalmazása a körkörös gazdaság részévé teheti emissziót.

A Queenslandi, Ulmi, Birminghami és a Nottinghami Egyetem kutatóinak közleménye alapján egyelőre nincs a kezükben végső megoldás. Ígéretes ugyanakkor maga az elv, hogy a fotokatalízis és az elektrokatalízis által felhasznált napfény és víz hasznos termékké alakíthatja a szén-dioxidot.

A folyamat hatékonyságát mindazonáltal növelni kell – ezt az ausztrál, brit és német tudósok úgy oldják meg, hogy a fotokatalízis során a napfényt egy félvezető anyagra sugározzák, így az elektronokat gerjeszt. Ezek az elektronok áthaladnak az anyagon, majd szén-dioxiddal és vízzel reakcióba lépve olyan termékeket hoznak létre, mint például a metanol. Számos anyagot használtak már ennek elérésére, de a kutatók most olyanokat keresnek, amelyek hatékonyan képesek a töltések továbbítására.

A kísérletek során felmelegítették a szén-nitridet, hogy maximalizálják a fotokatalízishez szükséges tulajdonságokat, majd ún. „magnetronporlasztással” rézatomokat helyeztek a folyamatba úgy, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a félvezetőhöz. Kiemelkedő, hogy az egész folyamat során nem volt szükség oldószerre.

„A megközelítésünk nanoszinten irányítja az anyagot. A szén-nitrid egy új formáját fejlesztettük ki kristályos, nanoméretű tartományokkal, amelyek lehetővé teszik, egyrészt a hatékony kölcsönhatást a fénnyel, másrészt a megfelelő töltésleválasztást” – magyarázta Madasamy Thangamuthu, a Nottinghami Egyetem kutatója.

„Megmértük a fény által keltett áramot, és ezt használtuk kritériumként a katalizátor minőségének megítéléséhez. Kiderült, hogy a szén-nitrid új formája réz nélkül is 44-szer aktívabb, mint a hagyományos szén-nitrid” – fűzte hozzá Tara LeMercier, a Nottinghami Egyetem PhD-hallgatója, aki a tanulmányhoz szükséges laboratóriumi munkát végezte.

Mindössze egy milligramm réz hozzáadása egy gramm szén-nitridhez megnégyszerezte a fotokatalizátor hatékonyságát. A félvezető pedig, ahelyett, hogy szintén üvegházhatású metánt bocsátott volna ki, értékes üzemanyagot, metanolt kezdett termelni.

A találmány fontos lépés a szén-dioxid átalakítását segítő fotokatalitikus anyagok megértésében. Lehetővé teszi a szelektív, hangolható katalizátorok létrehozását, és ezek a katalizátorok aztán nanoméretű változtatásokkal növelhetők. Arra vonatkozóan szintén zajlanak kutatások (az Egyesült Királyság Metal Atoms on Surfaces and Interfaces for Sustainable Future, vagyis MASI program keretében), hogy a katalizátorok olyan bőségesen rendelkezésre álló anyagok felhasználásával készüljenek (ritka földfémek helyett), mint a szén és a nitrogén.

Gábor János

Főoldali kép: Nottinghami Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS