A klímakockázatok elkerülésére készülnek a cégek

2021. 09. 08., 12:15

Egyre több vállalat foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, azonban az erről szóló beszámolók még mindig nem elég részletesek – állapítja meg az EY legfrissebb klímakockázati barométere, ami 42 országból több mint 1100 cég pénzügyi jelentését elemezte.

A pénzügyi világot egyre inkább foglalkoztatják a klímaváltozás következményei, amelyek a globális gazdaság működését is hátrányosan érintik. Emiatt folyamatosan nő azoknak a befektetőnek a száma, akik előnyben részesítik a környezettudatos piaci szereplőket, ezzel is segítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport azért dolgozott ki egy önkéntes jelentési rendszert a szervezetek számára, hogy azok egységes formában és átláthatóan tájékoztathassák az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokról a befektetőket, a hitelezőket és a biztosítókat.

A munkacsoport ajánlásai kitérnek arra is, miként érdemes beépíteni a fenntarthatóság szempontjait a vállalati stratégiába vagy a pénzügyi tervezésbe és a kockázatelemzésbe, mindezt úgy, hogy számszerűsíthetőek legyenek az eredmények.

Az EY elemzése szerint az idei riportok többsége (70 százalék) már jobban lefedi a TCFD ajánlásait, mint két éve, azonban a dokumentumok nagy része (42 százalék) még nem elég részletes. Kelet-Közép-Európában ennél is rosszabb a helyzet, a javasolt információknak csupán a fele (56 százalék) kerül be a tájékoztatókba, és azok minősége (29 százalék) is jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai társaságok adataihoz képest (58 százalék).

Ráadásul szcenárió-elemzést a vállalatok mindössze 41 százaléka végez, pedig a TCFD keretrendszere szempontjából ez a legfontosabb módszer, hiszen általa kézzelfogható és végrehajtható cselekvési stratégiákat lehet felvázolni.

„A klímaváltozás hatásait pénzügyi kimutatásaiban jelenleg a cégek csupán 15 százaléka tünteti fel. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő adatmennyiséggel a különböző forgatókönyvek pénzügyi hatásaira vonatkozóan, vagy még nem elemezték ki a várható következmények üzletágukra gyakorolt hatásait” – hívja fel a figyelmet Domoszlai Rita, az EY Könyvvizsgálati Üzletágának partnere.

„Azok a szervezetek, amelyek nem foglalkoznak társadalmunk egyik legnagyobb kihívásával, és nem tájékoztatják ügyfeleiket és befektetőiket arról, miként próbálnak részévé válni a megoldásnak, hosszú távon a sikerességüket kockáztatják” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS