Egyre több vállalat foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, azonban az erről szóló beszámolók még mindig nem elég részletesek – állapítja meg az EY legfrissebb klímakockázati barométere, ami 42 országból több mint 1100 cég pénzügyi jelentését elemezte.
A pénzügyi világot egyre inkább foglalkoztatják a klímaváltozás következményei, amelyek a globális gazdaság működését is hátrányosan érintik. Emiatt folyamatosan nő azoknak a befektetőnek a száma, akik előnyben részesítik a környezettudatos piaci szereplőket, ezzel is segítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) nevű munkacsoport azért dolgozott ki egy önkéntes jelentési rendszert a szervezetek számára, hogy azok egységes formában és átláthatóan tájékoztathassák az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokról a befektetőket, a hitelezőket és a biztosítókat.
A munkacsoport ajánlásai kitérnek arra is, miként érdemes beépíteni a fenntarthatóság szempontjait a vállalati stratégiába vagy a pénzügyi tervezésbe és a kockázatelemzésbe, mindezt úgy, hogy számszerűsíthetőek legyenek az eredmények.
Az EY elemzése szerint az idei riportok többsége (70 százalék) már jobban lefedi a TCFD ajánlásait, mint két éve, azonban a dokumentumok nagy része (42 százalék) még nem elég részletes. Kelet-Közép-Európában ennél is rosszabb a helyzet, a javasolt információknak csupán a fele (56 százalék) kerül be a tájékoztatókba, és azok minősége (29 százalék) is jelentős mértékben elmarad a nyugat-európai társaságok adataihoz képest (58 százalék).
Ráadásul szcenárió-elemzést a vállalatok mindössze 41 százaléka végez, pedig a TCFD keretrendszere szempontjából ez a legfontosabb módszer, hiszen általa kézzelfogható és végrehajtható cselekvési stratégiákat lehet felvázolni.
„A klímaváltozás hatásait pénzügyi kimutatásaiban jelenleg a cégek csupán 15 százaléka tünteti fel. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő adatmennyiséggel a különböző forgatókönyvek pénzügyi hatásaira vonatkozóan, vagy még nem elemezték ki a várható következmények üzletágukra gyakorolt hatásait” – hívja fel a figyelmet Domoszlai Rita, az EY Könyvvizsgálati Üzletágának partnere.
„Azok a szervezetek, amelyek nem foglalkoznak társadalmunk egyik legnagyobb kihívásával, és nem tájékoztatják ügyfeleiket és befektetőiket arról, miként próbálnak részévé válni a megoldásnak, hosszú távon a sikerességüket kockáztatják” – tette hozzá a szakértő.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.