A világ népességének negyede lesz kitéve szélsőséges időjárási körülményeknek

2022. 11. 01., 15:13

Ha nem reagálunk a globális felmelegedés veszélyére, világunk visszafordíthatatlanul megváltozik. Többek között ezt állapítja meg a Roland Berger Trend Compendium tanulmánysorozata, amely a klímaváltozás lehetséges következményeit vizsgálja. A tanulmányban felszólítanak: azonnal meg kell állítanunk a szennyezést!

A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorítása napjaink egyik legaktuálisabb és legsürgetőbb problémája. Amennyiben ez nem történik meg számos olyan tényezővel kell számolnunk, amelyek jelentősen formálni fogják életünket. Az alábbi példák azt mutatják meg, hogy a Roland Berger szerint milyen változásokkal kell szembenéznünk, ha a globális középhőmérséklet 2,0 °C-kal emelkedik:

  • A világ 28 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőségnek és hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer. A kedvező forgatókönyv megvalósulása esetében – azaz, ha a felmelegedést sikerül 1,5°C-on tartani – ez az arány lényegesen kisebb. Mindössze az emberek 9 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer.
  • 10 évente várhatóak jégmentes nyarak az Északi-sarkvidéken. (A kedvezőbb esetben ez csak 100 évente fog megtörténni.)
  • Minden fél fokos felmelegedés jelentősen alacsonyabb terméshozamokat és az élelmiszerek alacsonyabb tápanyagtartalmát eredményezi.
  • A tengerben a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat és az ökológiai funkcióikat 1,5°C esetén lényegesen kisebb kockázat fenyegeti, mint 2°C esetén.
  • 2100-ra gyakorlatilag az összes korallzátony elpusztul, ha nem sikerül megállítani a felmelegedést. A szerencsésebb esetben viszont a korallzátonyoknak „csak” a 75 százaléka fog eltűnni.
  • 49 millió embert fog érinteni a tengerszint 56 cm-es emelkedése 2100-ig, 1,5°C-nál ezek az arányszámok alacsonyabbak lesznek.

Nem csak az emelkedő hőmérséklet és annak következményei jelentenek fenyegetést a környezetünkre. A különböző típusú szennyezések jelentősen károsítják a természetet és veszélyeztetik az egészségünket.

10-ből 9 ember olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja a WHO légszennyezettségi irányelveit, a légszennyezés felelős minden nyolcadik halálesetért világszerte. A vízszennyezettség is komoly méreteket öltött az utóbbi évek során. A Csendes-óceán egyik nagy szemétfoltja 1,8 trillió darab műanyagot tartalmaz 1,6 millió négyzetkilométernyi területen – ez nagyságrendileg háromszor akkora, mint Franciaország.

A különböző forrásokból származó szennyezések csökkentésére, minimalizálására irányuló intézkedések közül a Roland Berger az alábbi négyet emeli ki:

  • Élő szervezetre kártékony anyagok betiltása (és folyamatos felülvizsgálása)
  • Szigorúbb szennyezési határ- és küszöbértékek megállapítása minden szennyezéstípusra vonatkozóan
  • Kibocsátásmentes vagy alacsonyabb kibocsátású energiatermelés megvalósítása
  • Átállás a körforgásos megközelítésekre és a hosszabb élettartamú, fenntarthatóbb termékek előállítására

„A legtöbb ágazatban az üzleti élet változni fog, akár az éghajlati vészhelyzet közvetlen és közvetett hatásai, akár a szabályozási változások, akár a fogyasztás új trendjei miatt. Ez az átalakulás lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Azokat a vállalatokat, amelyek már most proaktívan cselekednek, nem érik majd meglepetések” – állítja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS