A világ népességének negyede lesz kitéve szélsőséges időjárási körülményeknek

A globális felmelegedés 1,5°C-ra szorítása napjaink egyik legaktuálisabb és legsürgetőbb problémája. Amennyiben ez nem történik meg számos olyan tényezővel kell számolnunk, amelyek jelentősen formálni fogják életünket. Az alábbi példák azt mutatják meg, hogy a Roland Berger szerint milyen változásokkal kell szembenéznünk, ha a globális középhőmérséklet 2,0 °C-kal emelkedik:

• A világ 28 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőségnek és hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer. A kedvező forgatókönyv megvalósulása esetében – azaz, ha a felmelegedést sikerül 1,5°C-on tartani – ez az arány lényegesen kisebb. Mindössze az emberek 9 százaléka lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak 20 évente legalább egyszer.
• 10 évente várhatóak jégmentes nyarak az Északi-sarkvidéken. (A kedvezőbb esetben ez csak 100 évente fog megtörténni.)
• Minden fél fokos felmelegedés jelentősen alacsonyabb terméshozamokat és az élelmiszerek alacsonyabb tápanyagtartalmát eredményezi.
• A tengerben a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat és az ökológiai funkcióikat 1,5°C esetén lényegesen kisebb kockázat fenyegeti, mint 2°C esetén.
• 2100-ra gyakorlatilag az összes korallzátony elpusztul, ha nem sikerül megállítani a felmelegedést. A szerencsésebb esetben viszont a korallzátonyoknak „csak” a 75 százaléka fog eltűnni.
• 49 millió embert fog érinteni a tengerszint 56 cm-es emelkedése 2100-ig, 1,5°C-nál ezek az arányszámok alacsonyabbak lesznek.

Nem csak az emelkedő hőmérséklet és annak következményei jelentenek fenyegetést a környezetünkre. A különböző típusú szennyezések jelentősen károsítják a természetet és veszélyeztetik az egészségünket.

10-ből 9 ember olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja a WHO légszennyezettségi irányelveit, a légszennyezés felelős minden nyolcadik halálesetért világszerte. A vízszennyezettség is komoly méreteket öltött az utóbbi évek során. A Csendes-óceán egyik nagy szemétfoltja 1,8 trillió darab műanyagot tartalmaz 1,6 millió négyzetkilométernyi területen – ez nagyságrendileg háromszor akkora, mint Franciaország.

A különböző forrásokból származó szennyezések csökkentésére, minimalizálására irányuló intézkedések közül a Roland Berger az alábbi négyet emeli ki:

• Élő szervezetre kártékony anyagok betiltása (és folyamatos felülvizsgálása)
• Szigorúbb szennyezési határ- és küszöbértékek megállapítása minden szennyezéstípusra vonatkozóan
• Kibocsátásmentes vagy alacsonyabb kibocsátású energiatermelés megvalósítása
• Átállás a körforgásos megközelítésekre és a hosszabb élettartamú, fenntarthatóbb termékek előállítására

„A legtöbb ágazatban az üzleti élet változni fog, akár az éghajlati vészhelyzet közvetlen és közvetett hatásai, akár a szabályozási változások, akár a fogyasztás új trendjei miatt. Ez az átalakulás lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Azokat a vállalatokat, amelyek már most proaktívan cselekednek, nem érik majd meglepetések” – állítja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.