Ezzel fenyegeti a világ bortermő vidékeit a globális felmelegedés

2020. 02. 02., 15:30

A világ jelenlegi bortermő vidékeinek több mint a fele eltűnhet, ha a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos lesz. 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén a borvidékek 85 százaléka lesz veszélyben az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.

Amerikai és francia tudósoknak, közöttük a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetkutató Intézet (INRAE) munkatársainak számítógépes modellezései szerint a borvidékek 56 százaléka válna alkalmatlan a szőlőtermesztésre 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén. 

4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 85 százalékuk, márpedig a tudósok ezt a második eshetőséget tartják valószínűbbnek – olvasható a Gusto-n.

Más régiók viszont alkalmassá válnának bortermelésre.

Az előrejelzés szerint a máris meleg éghajlatú országok szenvednék el a legnagyobb veszteségeket, Olaszország és Spanyolország borvidékeinek például mintegy 65 százaléka menne tönkre, és alig 10 százaléknyi új terület válna alkalmassá szőlőtermesztésre. Más vidékeken, így Új-Zélandon és az Egyesült Államok északi részén viszont nőne a művelhető területek nagysága, szőlőfajtától függően 15-100 százalékkal.

A mérsékeltebb éghajlatú országokban, így Franciaországban és Németországban 20 százalékkal csökkenne a művelhető terület nagysága.

A kutatók a modellezés alapján hangsúlyozták, hogy a veszteségeket más fajtákra való áttéréssel enyhíteni lehetne. Ennek segítségével a borvidékek veszteségét 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén 56-ról 24,4 Celsius-fokos felmelegedésnél pedig 85-ről 58 százalékra lehetne csökkenteni.

A meleget jól tűrő, későn érő fajták, mint a syrah, a grenache és a mourvedre a jelenlegi bortermelő vidékeken fejlődnének jobban, míg a saszla, a pinot noir és a chardonnay az északabbra fekvő új régiókban terjedhetnének el jobban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS