A készpénz napjai meg vannak számlálva a vendéglátásban

A készpénz napjai meg vannak számlálva a vendéglátásban
2022. 12. 09., 19:22

A szakértők a digitalizációt egyfajta hatékonyságnövelő eszközként definiálják – de mit ad a gasztrovállalkozások fejlődéséhez? Miért fontos ebbe fektetni? Ezeket a kérdéseket vitatta meg Gerendai Károly (Costes), Magyar Balázs (Bizpay), Boldizsár Máté (SALT), Szász Ferenc (Mastercard), Klekner Péter (Kifli.hu) és Szórád Gábor (Tadam) a Piqniq Budapest rendezvényén Budapesten.

A kártyás fizetések már a koronavírus-járvány előtti időkben is túlsúlyban voltak, de a pandémia okozta „digitális őrület” erre rátett egy lapáttal. Ma már annyira domináns a kártyás fizetés a vendéglátásban, hogy kifejezetten gyanúsak a csak készpénzt elfogadó a helyek.

„Ahol csak készpénzeznek, az árulkodó jel, hogy valami nem tiszta. Szerintem a készpénz napjai meg vannak számlálva, folyamatosan marginalizálódik a szerepe” – szögezte le Gerendai Károly, az első hazai Michelin-csillagos (Costes, 2010-ben), valamint több más étterem és élményhelyszín társtulajdonosa.

Jó pár példa van már a teljesen készpénzmentes eseményekre – például fesztiválokon, koncerteken –, ahol már csak elektronikusan lehet fizetni.

„A kártyás fizetés nem mumus, sőt, az egy főre eső költés nagyobb, mint a készpénzes vásárlásoknál. Egy hasonlattal élve: egy jó digitális fizetési rendszer olyan, mint a túrázóknál a sétabot: növeli a hatékonyságot, könnyebbé teszi az összes lépést, és a lehető legmegbízhatóbb módon lehet rá támaszkodni” – mondta Magyar Balázs, az elektronikus fizetési megoldásokat nyújtó szolgáltató, Worldline magyarországi partnerének, a Bizpay-nek az ügyvezetője.

A digitális fizetési rendszerek térhódítása

„Ugyan senkire sem jellemző, hogy de jót fizettem érzéssel áll fel az étteremben a vacsoraasztaltól, mégis bosszantó érzéseket szül, ha valami nem stimmel. Azaz létezik olyan, hogy fizetési élmény, de ezt kevesen kezelik tudatosan” – fejtette ki Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.Az érintésmentes korszak jelentős változást hozott a vásárlók által használt fizetési módokban.

Viszont a digitális módok kicsit visszafogják a borravaló mértékét, mert sokan abban a hitben vannak, készpénzt kell adniuk, hogy biztosan eljusson oda, ahová szánják. Pedig kulturális alapokon nyugszik, hogy adunk-e borravalót vagy sem – aki ad borravalót, annak mindegy hogyan fizet.

Boldizsár Máté, a Michelin-csillagos és a zöld csillagos fenntartható vendéglátóhely díjjal is kitüntetett SALT tulajdonosa szerint:„A cél hosszú távon az, hogy megtaláljuk a módot a dolgozók jutalmazására, de az ne a borravaló legyen. Már sokkal tudatosabbak a szektorban a munkavállalók, nem jönnek el úgy dolgozni, hogy mozog a bérük. A borravaló már az alapbéren felüli juttatás, a hab a tortán.”

A digitalizáció egyszerűbb, mint sokan gondolják

A digitalizáció nem csak a fizetési rendszereket modernizálja, hanem számos más folyamatra is hatással lehet: a beszállítókkal hatékonyabb folyamatok épülnek ki, a vendégelégedettség mérését gyorsíthatja, sőt, akár fizetőkapus foglalási rendszer is bevezethető. Ezek mind hatással vannak az ügyfélélményre, hogy a vendég milyen érzésekkel távozik.

A legtöbb piaci szereplő felismerte már, hogy el kell indulni a digitális úton, vannak, akik arra esküsznek, hogy ennek köszönhetik elképesztő ütemű fejlődésüket. A GKID első féléves riportja alapján a Kifli.hu online szupermarket például háromszor gyorsabban nőtt (40 százalék), mint a teljes online FMCG piac (13,3 százalék).

Klekner Péter, a cég ügyvezetője elárulta a siker egyik kulcsát, egyszerűen nem bonyolítják túl a működésüket:„Online felületeken dolgozunk, mindent ott oldunk meg, akár egy Google sheet is elég egy új ötlethez. Aztán a fejlesztést már a saját igényeinkre szabjuk, azonban nem nekünk kell mindent nulláról kitalálni, hogyha kiindulásnak használjuk a meglévő technológiákat.”

A digitalizációnak nem célja kigolyózni a munkavállalókat

Nagyon drága a munkaerő, ezért lassan már a legtöbb gasztrovállalkozás ott tart, hogy az egyszerűbb dolgokat csinálják meg a gépek, az ember pedig foglalkozzon a komplexebb feladatokkal, például a vendéggel.„A cél, hogy a munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket adjanak, hasznosabban töltsék el az automatizáláson nyert felszabaduló időt” – magyarázta Gerendai Károly.

Tisztán látszik a folyamat: a digitalizáció az alapvetően offline működésre beállt vendéglátó szektorba is betört. A technológiai rendszerek egyre komplexebbek, például a foglalás, alapanyagrendelés, fizetés területén egyértelműen gyors a fejlődés.

A jövő is kezd kirajzolódni: „Az amúgy is sok átalakuláson átmenő éttermi piac újraformálásában az ügyfélélménynek, azon belül a fizetési élménynek, illetve a digitális fizetési lehetőségek kihasználásának nagy szerepe lesz” – összegezte az elhangzottakat Bánhalmi Kata, a Piqniq Budapest gasztroközösség társalapítója.

(Hallgassa meg a Bizniszplusz Bánhalmi Katával készített podcastjét!)

(Fotó: Piqnig Budapest)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS