Feltárták a hagyományos szigetközi gasztronómia kincseit a Széchenyi István Egyetem kutatói

Feltárták a hagyományos szigetközi gasztronómia kincseit a Széchenyi István Egyetem kutatói
2021. 11. 03., 18:45

A szigetközi turizmust és vendéglátóipart segíti a jövőben az a komplex adatbázis, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói állítanak össze a civil szervezetekkel együttműködve az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program keretében. Ebben a térség hagyományos növényi és állati alapanyagai, élelmiszer-készítési eljárásai, őshonos gyógynövényei szerepelnek.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ezek egyikét Hanczné dr. Lakatos Erika, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense vezeti.

„A feladatunk az volt, hogy összegyűjtsük a Szigetközben fellelhető hagyományos növényi és állati alapanyagokat, őshonos gyógynövényeket és a régen használt, tradicionális élelmiszer-előállítási eljárásokat. Ennek alapján részletes adatbázist készítünk, amit a helyi vendéglátóiparban és a turizmusban lehet majd hasznosítani” – ismertette a kutató, aki elmondta, hogy összesen 68-féle gyógynövényt azonosítottak a cickafarktól a hárson át a csipkebogyóig.

Emellett feltárták, melyek az ősi, az étkezésben egykor gyakran használt állat- és növényfajok. Ilyenek voltak a különféle halak, a rendkívül finom és a térségben elszórtan ma is megtalálható, a kórokozóknak, kártevőknek ellenálló pogácsaalma vagy az aszalásra, lekvárfőzésre kiválóan alkalmas vackor, azaz vadkörte. Találtak adatot egy régi, csíkhalból és káposztából készült ételre is, amit régen rendszeresen főztek a halászok a Szigetközben. A tájegységben a hagyományos élelmiszer-készítési eljárások közül elterjedt volt az abálás, ami alacsony hőfokon, rendkívül hosszú ideig tartó főzést jelent.

A Széchenyi István Egyetem kutatói a munkacsomag kapcsán a térség civil szervezeteivel is felvették a kapcsolatot. Együttműködtek a Győr és Mosonmagyaróvár környékén, Rajkától Dunaszegig kistermelői és kézművesvásárokat szervező, mintegy 80 partnerrel rendelkező Szigetközi Szatyor Alapítvánnyal is. Balogh Zoltán, a civil szervezet kurátora kérdésünkre elmondta: azért segítik örömmel a projektet, mert számukra szintén fontosak az olyan értékek, mint a hagyományőrzés és a környezettudatosság. A későbbiekben szeretnék eljuttatni a kutatás során összegyűjtött információkat, adatbázist azokhoz a kistermelőkhöz, akikkel kapcsolatban állnak.

A képen Hanczné dr. Lakatos Erika, a Széchenyi István Egyetem docense

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.
2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS