Feltárták a hagyományos szigetközi gasztronómia kincseit a Széchenyi István Egyetem kutatói

Feltárták a hagyományos szigetközi gasztronómia kincseit a Széchenyi István Egyetem kutatói
2021. 11. 03., 18:45

A szigetközi turizmust és vendéglátóipart segíti a jövőben az a komplex adatbázis, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói állítanak össze a civil szervezetekkel együttműködve az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program keretében. Ebben a térség hagyományos növényi és állati alapanyagai, élelmiszer-készítési eljárásai, őshonos gyógynövényei szerepelnek.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ezek egyikét Hanczné dr. Lakatos Erika, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense vezeti.

„A feladatunk az volt, hogy összegyűjtsük a Szigetközben fellelhető hagyományos növényi és állati alapanyagokat, őshonos gyógynövényeket és a régen használt, tradicionális élelmiszer-előállítási eljárásokat. Ennek alapján részletes adatbázist készítünk, amit a helyi vendéglátóiparban és a turizmusban lehet majd hasznosítani” – ismertette a kutató, aki elmondta, hogy összesen 68-féle gyógynövényt azonosítottak a cickafarktól a hárson át a csipkebogyóig.

Emellett feltárták, melyek az ősi, az étkezésben egykor gyakran használt állat- és növényfajok. Ilyenek voltak a különféle halak, a rendkívül finom és a térségben elszórtan ma is megtalálható, a kórokozóknak, kártevőknek ellenálló pogácsaalma vagy az aszalásra, lekvárfőzésre kiválóan alkalmas vackor, azaz vadkörte. Találtak adatot egy régi, csíkhalból és káposztából készült ételre is, amit régen rendszeresen főztek a halászok a Szigetközben. A tájegységben a hagyományos élelmiszer-készítési eljárások közül elterjedt volt az abálás, ami alacsony hőfokon, rendkívül hosszú ideig tartó főzést jelent.

A Széchenyi István Egyetem kutatói a munkacsomag kapcsán a térség civil szervezeteivel is felvették a kapcsolatot. Együttműködtek a Győr és Mosonmagyaróvár környékén, Rajkától Dunaszegig kistermelői és kézművesvásárokat szervező, mintegy 80 partnerrel rendelkező Szigetközi Szatyor Alapítvánnyal is. Balogh Zoltán, a civil szervezet kurátora kérdésünkre elmondta: azért segítik örömmel a projektet, mert számukra szintén fontosak az olyan értékek, mint a hagyományőrzés és a környezettudatosság. A későbbiekben szeretnék eljuttatni a kutatás során összegyűjtött információkat, adatbázist azokhoz a kistermelőkhöz, akikkel kapcsolatban állnak.

A képen Hanczné dr. Lakatos Erika, a Széchenyi István Egyetem docense

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS