Egyre több hívet szerez magának a radikális terv, amely szerint évente akár többmillió emberélet kioltásátért lehetne felelőssé tenni a bíróságon az olajtársaságokat. Egy fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet sikerrel gyűjti a támogatókat a jogi eljárások beindításához.
Első látásra túlzásnak tűnhet a Public Citizen amerikai jogvédő csoport elképzelése, pedig létező bűncselekményi gyakorlatból indulhat ki: ha egy ember tétlenül végignézi, hogy egy általa előidézett körülmény miatt valaki meghal, az minimum gondatlanságból elkövetett emberölés. Az pedig, ha folytatólagosan fenntartja a körülményt, amibe még többen halnak bele, már jóval messzebbre is mutathat. A fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet jogi szakértői javaslatot tettek arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatokat vonják felelősségre az éghajlatváltozás pusztító hatásaiért.
Bár a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok káros hatásai és az ennek következtében bekövetkező halálesetek jól dokumentáltak, a javaslat merész, mivel azt javasolja, hogy ezeket a vállalatokat gyilkossági vádakkal lehessen sújtani.
A számok makacs dolgok: rengeteg tudós és tanulmány bizonyítékai alapján a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok évente ötmillió ember életét követelik, és további 400 ezren halnak meg az éghajlattal összefüggő éhezés vagy betegségek miatt, sőt, sokan vesznek oda az ugyanilyen okokra visszavezethető áradásokban és erdőtüzekben. A tűrhetetlen állapot annak ellenére is csak súlyosbodik, hogy a világ döntéshozói és a fosszilis üzemanyagokat előállító vállalatok évtizedek óta tudnak ezekről a körülményekről, mégsem tesznek ellene semmit, sőt, ugyanolyan megoldásokkal folytatják tovább a tevékenységüket, mitsem törődve a tömegek életébe kerülő következményekkel. A megoldást már tényleg csak radikális lépések hozhatják el – mutat rá a Public Citizen álláspontjára a The Guardian.
A javaslat az, hogy gyilkosságokkal kell megvádolni az olajtársaságokat. Ennek a kezdeményezésnek bátran az élére állt a fogyasztóvédelmi szervezet és lassan mozgalmat is szervez belőle, mert egyre nagyobb lendülettel jelennek meg az ügy mellett jogtudósok és köztisztviselők.
„Nagyon izgatottan láttuk, hogy az elképzeléseink milyen kíváncsiságot, érdeklődést és támogatást váltottak ki a jogi közösség tagjaiból, beleértve a volt és jelenlegi szövetségi, állami és helyi ügyészeket is” – nyilatkozta Aaron Regunberg, a Public Citizen éghajlatvédelmi programjának vezető politikai tanácsadója. A The Guardian ezen a ponton megemlíti: Christopher Rabb, Pennsylvania állam képviselője csak az egyik legutóbbi támogatója a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok felelősségre vonásának. Többek között az ő segítésével terjesztik az ügy hírét a legjobb jogi egyetemeken, a Yale-től a Harvardon át a Chicagói, Pennsylvaniai és New York-i Egyetemig. A javaslat, amit hamarosan a Harvard Law Review című folyóiratban is közzétesznek, olyan bizonyítékokból ered, amelyek arra utalnak, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar szándékosan eltitkolja a nyilvánosság elől az általa gyártott anyagok használatának veszélyeivel kapcsolatos információkat.
Ez a leleplezés máris 40 polgári pert eredményezett, amelyekben a kártérítési, termékfelelősségi és fogyasztóvédelmi törvények megsértését, valamint zsarolással való üzérkedést vágtak az olajtársaságok fejéhez. A polgári eljárásokon kívül a kutatók szerint ideje, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok büntetőjogi felelősségre vonása is megtörténjen.
„Szerintem fontos, hogy az emberiség történelmének néhány legkárosabb magatartását egyenesen bűnösnek ismerjék el és üldözzék” – vélekedett David Arkush, a Public Citizen klímaprogramjának igazgatója, egyben a javaslat társszerzője. Hozzátette: a PG&E 2018-as és a BP 2010-es felelősségre vonása az általuk okozott környezeti katasztrófákért éppen jó precedensek ennek az iparágnak megbüntetésére. A szervezet támogatói a fentieken kívül a Purdue Pharma esetére is mutogatnak: ez a vállalat az opioidválságban játszott szerepe miatt fogadott el egyezséget arról, hogy biztonságos gyógyszerek szállítására és a függőség csökkentésére összpontosító közhasznú társasággá alakuljon. Egy, az olajvállalatokkal kötött hasonló egyezség felgyorsíthatná a tiszta energiára való átállást és helyrehozhatná a múltbeli károkat – vallja a Public Citizen.
Gábor János
Főoldali kép: jcomp - Freepik
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
