A COP28 nyitányára véresen komoly statisztikákkal készülő WHO szerint ennyivel több ember hal meg minden egyes esztendőben, csupán azért, mert a világ nem képes megszabadulni a károsanyag-kibocsátástól. A világméretű probléma lassan egyenértékű a dohányzással.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés évente több millió ember halálos megbetegedését okozza, így mostanra a dohányzással összemérhető, súlyos egészségügyi problémát jelent.
A betegségek globális terheire vonatkozó 2019. évi statisztikák szerint a légszennyezés különböző formái a nőknél a halálozások 11,3, a férfiaknál pedig 12,2 százalékához járultak hozzá. Nem véletlen, hogy a levegőminőség javítása az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyike. Ennek sarkalatos, sőt, az egészségügyi kockázatok miatt már létfontosságú része a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A címben írt sokkoló számot egy új tanulmányban osztották meg. Ez a globális légköri modellezési módszereken nyugvó munka azt vizsgálja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása milyen hatással lenne a légszennyezés okozta, betegségspecifikus és általános halálozásra.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatával évente már 5,1 millió ember halála hozható összefüggésbe.
A 2019-es statisztikák szerint világszerte összesen 8,3 millió haláleset történik a levegőben terjedő finom részecskék (PM2,5) és az ózon (O3) miatt. Riasztó, hogy ezeknek a haláleseteknek a 61 százaléka, összesen 5,1 millió haláleset kapcsolódik közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok károsanyag-kibocsátáshoz. A komor statisztika azt is jelzi, hogy a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma akár 82 százalékkal csökkenthető lenne, csupán az emisszió hatékony ellenőrzésével.
A legtöbb fosszilis tüzelőanyagok okozta haláleset Dél- és Kelet-Ázsiában, ezen belül Kínában és Indiában történik. Előbbi ország 2,44 millió, utóbbi 2,18 millió állampolgárát veszíti el az emisszió miatt, minden egyes évben.
Bár a fosszilis tüzelőanyagok 2050-ig történő fokozatos kivonását a legtöbben továbbra is megvalósíthatónak tekintik, a szén-dioxid-árképzés, a kibocsátás szabályozása és minden ezzel kapcsolatos beruházás komoly kihívást jelent és a globális együttműködést igényel. A tudósok négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonásától az antropogén források nélküli állapotig.
Az első forgatókönyv a legmerészebb: elvárja a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásával kapcsolatos valamennyi forrás mihamarabbi, teljes kivonását. A második és a harmadik forgatókönyv fokozatosabb megközelítést alkalmaz: felvázol egy utat a 25 százalékos, majd 50 százalékos csökkentéshez. A negyedik viszont kifejezetten radikális: azt a szcenáriót mérlegeli, ami az összes ember által okozott (antropogén) légszennyező forrás eltörlésével járna. A cselekvési terveket okkal időzítették az év ezen időszakára: a dubai Expo Cityben mától december 12-ig zajlik az ENSZ 28. klímacsúcstalálkozója, a COP28, ami „lehetőséget kínál arra, hogy jelentős előrelépést tegyünk a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása felé. Az ezzel járó egészségügyi előnyöknek kiemelt helyen kellene szerepelnie a napirenden” – jegyzik meg a tanulmány szerzői.
Gábor János
Főoldali kép: wirestock - Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
