Évente már ötmillió életet követelnek a fosszilis tüzelőanyagok

Évente már ötmillió életet követelnek a fosszilis tüzelőanyagok
2023. 12. 01., 10:25

A COP28 nyitányára véresen komoly statisztikákkal készülő WHO szerint ennyivel több ember hal meg minden egyes esztendőben, csupán azért, mert a világ nem képes megszabadulni a károsanyag-kibocsátástól. A világméretű probléma lassan egyenértékű a dohányzással.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés évente több millió ember halálos megbetegedését okozza, így mostanra a dohányzással összemérhető, súlyos egészségügyi problémát jelent.

A betegségek globális terheire vonatkozó 2019. évi statisztikák szerint a légszennyezés különböző formái a nőknél a halálozások 11,3, a férfiaknál pedig 12,2 százalékához járultak hozzá. Nem véletlen, hogy a levegőminőség javítása az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak egyike. Ennek sarkalatos, sőt, az egészségügyi kockázatok miatt már létfontosságú része a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A címben írt sokkoló számot egy új tanulmányban osztották meg. Ez a globális légköri modellezési módszereken nyugvó munka azt vizsgálja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása milyen hatással lenne a légszennyezés okozta, betegségspecifikus és általános halálozásra.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatával évente már 5,1 millió ember halála hozható összefüggésbe.

A 2019-es statisztikák szerint világszerte összesen 8,3 millió haláleset történik a levegőben terjedő finom részecskék (PM2,5) és az ózon (O3) miatt. Riasztó, hogy ezeknek a haláleseteknek a 61 százaléka, összesen 5,1 millió haláleset kapcsolódik közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok károsanyag-kibocsátáshoz. A komor statisztika azt is jelzi, hogy a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma akár 82 százalékkal csökkenthető lenne, csupán az emisszió hatékony ellenőrzésével.

A legtöbb fosszilis tüzelőanyagok okozta haláleset Dél- és Kelet-Ázsiában, ezen belül Kínában és Indiában történik. Előbbi ország 2,44 millió, utóbbi 2,18 millió állampolgárát veszíti el az emisszió miatt, minden egyes évben.

Bár a fosszilis tüzelőanyagok 2050-ig történő fokozatos kivonását a legtöbben továbbra is megvalósíthatónak tekintik, a szén-dioxid-árképzés, a kibocsátás szabályozása és minden ezzel kapcsolatos beruházás komoly kihívást jelent és a globális együttműködést igényel. A tudósok négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonásától az antropogén források nélküli állapotig.

Az első forgatókönyv a legmerészebb: elvárja a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásával kapcsolatos valamennyi forrás mihamarabbi, teljes kivonását.  A második és a harmadik forgatókönyv fokozatosabb megközelítést alkalmaz: felvázol egy utat a 25 százalékos, majd 50 százalékos csökkentéshez. A negyedik viszont kifejezetten radikális: azt a szcenáriót mérlegeli, ami az összes ember által okozott (antropogén) légszennyező forrás eltörlésével járna. A cselekvési terveket okkal időzítették az év ezen időszakára: a dubai Expo Cityben mától december 12-ig zajlik az ENSZ 28. klímacsúcstalálkozója, a COP28, ami „lehetőséget kínál arra, hogy jelentős előrelépést tegyünk a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása felé. Az ezzel járó egészségügyi előnyöknek kiemelt helyen kellene szerepelnie a napirenden” – jegyzik meg a tanulmány szerzői.

Gábor János

Főoldali kép: wirestock - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS