A szélsőséges időjárás a gazdákat Szlovákiában sem kíméli, a károk egyre nagyobbak, ezért sürgősen rendszerszintű megoldásokra van szükség.
„A nyári csapadék hiánya egyre több gondot okoz. Csak 2017-ben a szárazság okozta károk elérték a 40 millió eurót. Az állam ennek egy részét –17 millió eurót – megtérítette a leginkább érintett gazdáknak. A szélsőséges időjárás, valamint a túlszaporodott vadállomány okozta károk tavaly meghaladták az 50 millió eurót. A pusztító időjárás szempontjából a 2017 és 2021 közötti időszakot tekintve a 2021-es évet értékeljük a legrosszabbnak” – nyilatkozta az Új Szónak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szóvivője.
Szlovákiában körülbelül 60 ezer – de valójában talán ennél is kevesebb – hektárnyi földet öntöznek. A múltban ez 320 ezer hektár is volt, a 22 500 hektár cukorrépának most csak a 10 százalékát öntözik.
A szóvivő elmondta: „Már ma is látjuk, hogy egyes növények termesztése az északi régiókba tolódik. Változásokat figyelhetünk meg a növények vízháztartásával kapcsolatban is. Például, aki burgonyatermesztéssel foglalkozik, és a lehető legnagyobb terméshozamot szeretné elérni, annak olyan területen kell krumplit termesztenie, ahol a növény rá tud kapcsolódni a vízforrásra.”
Szlovákiában eredetileg főként északon termesztettek burgonyát, de ma már a krumpliföldek elterjedtek Dél-Szlovákiában, olyan területeken, ahol biztosítva van az öntözés. Itt tevékenykednek a nagytermelők, akik tisztességes termést tudnak produkálni az öntözésnek köszönhetően. Manapság, az éghajlatváltozás idején, rendes burgonyatermést intenzív öntözés nélkül nem lehet elérni, az esőre hagyatkozni ugyanis rendkívül kockázatos.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.