Jobbak az uniós átlagnál az októberi magyar kiskereskedelmi mutatók

Jobbak az uniós átlagnál az októberi magyar kiskereskedelmi mutatók
2024. 12. 05., 11:05

Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, de az egy évvel korábbit így is 2,1 százalékkal meghaladta a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024. októberben az Európai Unióban.

Az Eurostat tájékoztatása szerint éves összevetésben mindhárom nagy termékcsoportban nőtt a forgalom volumene: az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában 0,7 százalékos, a nem élelmiszer termékek körében 3,0 százalékos volt a növekedés, míg üzemanyagból 0,6 százalékkal fogyott több, mint 2023 szeptemberében.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legdinamikusabb éves forgalomnövekedést Luxemburgban (+15,4százalék), Romániában (+10,2 százalék) és Horvátországban (+6,7 százalék) regisztrálták, a legnagyobb éves visszaeséseket pedig Finnországban (mínusz 2,9 százalék), Belgiumban (mínusz 2,5 százalék) és Észtországban (mínusz 1,6 százalék).

Magyarországon mind a havi, mind az éves adat mutató jobb az uniós átlagnál: a kiskereskedelmi forgalomvolumene 2024 októberében hó/hó alapon1,2 százalékkal emelkedett és 3,6 százalékkal meghaladta a 2023. októberi szintet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS