125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón

125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón
2023. 11. 15., 13:10

Már most biztos, hogy a világon a 2023-as év volt a legmelegebb, nem csak azóta, hogy mérik, hanem a számítások szerint hosszú évezredek óta. Sok negatív rekord megdőlt, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót.

Igazán nem kellene meglepődnünk rajta, hogy a 2023-as rekordév lett, hiszen évközben már több jelentés érkezett, ami alátámasztotta: a klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre. Aggasztó volt a NASA nyári jelentése is, amiben azt írták, az idei július 1880 óta a legmelegebb hónap volt. António Guterres ENSZ főtitkár szintén kiadott egy figyelmeztetést arról, hogy a klímaválság már nem kezelhető, és elismerte: „a helyzet, amelynek most tanúi vagyunk, azt bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből”.

A Nature mindezen felül nemrég megjelentett egy beszámolót, amiben egyenesen az áll, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb, amit valaha feljegyeztek. Ebben az időszakban a globális felmelegedés miatt példátlanul magas hőmérsékletet tapasztalt meg a világ és a hőség már 7,3 milliárd ember életére gyakorolt érzékelhető hatást.

„Ezek a hatások csak növekedni fognak mindaddig, amíg folytatjuk a szén, az olaj és a földgáz elégetését” – kommentálta a publikációt Andrew Pershing, a Climate Central alelnöke. A szervezet jelentése és a Climate Shift Index (CSI) aktuális adatai szerint az ember okozta éghajlatváltozás jelentősen megemelte a hőmérsékletet az elmúlt 12 hónapban. Nem lehet azt állítani, hogy nem voltak alaposak: a riportjukhoz 175 ország 154 régiójának és 920 városának méréseit vizsgálták meg.

Már az idei év is nagyon jelentős átlagos felmelegedéssel járt, de ez biztosan nem a csúcs, hiszen a Climate Central szerint a jellemzően téltől tavasz közepéig tartó El Niño miatt jövőre tovább fokozódik. A tendencia megállításához a szén-dioxid-kibocsátás azonnali éves csökkentésére lenne szükség – írja a jelentés, amely szerint a világ lakosságának jelentős része, mintegy negyede szembesült veszélyesen szélsőséges hőséggel 2023-ban.

A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évben 1,32 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban (1850-1900), és meghaladta a 2015 októbere, illetve 2016 szeptembere között felállított korábbi rekordot. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat előrejelzése szerint is 2023 lesz a legmelegebb év, de ők még durvább, 1,43 Celsius-fokos felhevülést mértek.

Pershing megjegyezte: „ez a legmelegebb hőmérséklet, amelyet a bolygónk az elmúlt körülbelül 125 ezer évben megtapasztalt”. A trópusi területeken, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a tavalyi év első hat hónapjában a legmagasabb hőmérsékletet mérték, főként az éghajlatváltozás következtében, amit a hármas vagy annál magasabb CSI-érték jelez. Ezek a hatások az egész éves időtartam második felében tovább erősödtek. Az adatok összehasonlításakor kiderült az is, hogy 37 ország 156 városában fordult elő öt, vagy annál több egymást követő napon át tartó, szélsőségesen meleg időszak.

A texasi Houstonban volt a leghosszabb, 22 napon át tartó hőhullám. Utána Jakarta, New Orleans, az indonéziai Tangerang és a kínai Qujing következik a sorban, legalább 16 egymást követő napon át tartó rendkívüli hőséggel. Világszerte összességében 1,9 milliárd ember, azaz a teljes populáció 24 százaléka szenvedett extrém hő miatt, legalább öt egymást követő napon keresztül.

A jelenleg is tartó El Niño jelenség várhatóan 2024 áprilisáig tart, és a következő évben még jobban hozzá fog járulni a hőmérséklet emelkedéséhez – fűzte hozzá Pershing.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Walden Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 21., 08:55
Senki ne dőljön be az adathalászoknak, akik a NAV nevében küldenek csaló e-maileket – figyelmeztet az adóhivatal.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 20., 11:40
Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett vissza a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a legtöbb vállalat azzal küzd, hogy a mesterséges intelligenciába tett befektetéseit kézzelfogható megtérüléssé alakítsa. A vállalatvezetők 42 százaléka attól tart, hogy lemarad a technológiai alkalmazkodás tempójában, miközben a vám- és kiberkockázatok is felerősödtek.
2026-01-21 19:05:00
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese ad tippeket arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS