Már most biztos, hogy a világon a 2023-as év volt a legmelegebb, nem csak azóta, hogy mérik, hanem a számítások szerint hosszú évezredek óta. Sok negatív rekord megdőlt, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót.
Igazán nem kellene meglepődnünk rajta, hogy a 2023-as rekordév lett, hiszen évközben már több jelentés érkezett, ami alátámasztotta: a klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre. Aggasztó volt a NASA nyári jelentése is, amiben azt írták, az idei július 1880 óta a legmelegebb hónap volt. António Guterres ENSZ főtitkár szintén kiadott egy figyelmeztetést arról, hogy a klímaválság már nem kezelhető, és elismerte: „a helyzet, amelynek most tanúi vagyunk, azt bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből”.
A Nature mindezen felül nemrég megjelentett egy beszámolót, amiben egyenesen az áll, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb, amit valaha feljegyeztek. Ebben az időszakban a globális felmelegedés miatt példátlanul magas hőmérsékletet tapasztalt meg a világ és a hőség már 7,3 milliárd ember életére gyakorolt érzékelhető hatást.
„Ezek a hatások csak növekedni fognak mindaddig, amíg folytatjuk a szén, az olaj és a földgáz elégetését” – kommentálta a publikációt Andrew Pershing, a Climate Central alelnöke. A szervezet jelentése és a Climate Shift Index (CSI) aktuális adatai szerint az ember okozta éghajlatváltozás jelentősen megemelte a hőmérsékletet az elmúlt 12 hónapban. Nem lehet azt állítani, hogy nem voltak alaposak: a riportjukhoz 175 ország 154 régiójának és 920 városának méréseit vizsgálták meg.
Már az idei év is nagyon jelentős átlagos felmelegedéssel járt, de ez biztosan nem a csúcs, hiszen a Climate Central szerint a jellemzően téltől tavasz közepéig tartó El Niño miatt jövőre tovább fokozódik. A tendencia megállításához a szén-dioxid-kibocsátás azonnali éves csökkentésére lenne szükség – írja a jelentés, amely szerint a világ lakosságának jelentős része, mintegy negyede szembesült veszélyesen szélsőséges hőséggel 2023-ban.
A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évben 1,32 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban (1850-1900), és meghaladta a 2015 októbere, illetve 2016 szeptembere között felállított korábbi rekordot. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat előrejelzése szerint is 2023 lesz a legmelegebb év, de ők még durvább, 1,43 Celsius-fokos felhevülést mértek.
Pershing megjegyezte: „ez a legmelegebb hőmérséklet, amelyet a bolygónk az elmúlt körülbelül 125 ezer évben megtapasztalt”. A trópusi területeken, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a tavalyi év első hat hónapjában a legmagasabb hőmérsékletet mérték, főként az éghajlatváltozás következtében, amit a hármas vagy annál magasabb CSI-érték jelez. Ezek a hatások az egész éves időtartam második felében tovább erősödtek. Az adatok összehasonlításakor kiderült az is, hogy 37 ország 156 városában fordult elő öt, vagy annál több egymást követő napon át tartó, szélsőségesen meleg időszak.
A texasi Houstonban volt a leghosszabb, 22 napon át tartó hőhullám. Utána Jakarta, New Orleans, az indonéziai Tangerang és a kínai Qujing következik a sorban, legalább 16 egymást követő napon át tartó rendkívüli hőséggel. Világszerte összességében 1,9 milliárd ember, azaz a teljes populáció 24 százaléka szenvedett extrém hő miatt, legalább öt egymást követő napon keresztül.
A jelenleg is tartó El Niño jelenség várhatóan 2024 áprilisáig tart, és a következő évben még jobban hozzá fog járulni a hőmérséklet emelkedéséhez – fűzte hozzá Pershing.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció. Fotó: Walden Egyetem
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
