125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón

125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón
2023. 11. 15., 13:10

Már most biztos, hogy a világon a 2023-as év volt a legmelegebb, nem csak azóta, hogy mérik, hanem a számítások szerint hosszú évezredek óta. Sok negatív rekord megdőlt, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót.

Igazán nem kellene meglepődnünk rajta, hogy a 2023-as rekordév lett, hiszen évközben már több jelentés érkezett, ami alátámasztotta: a klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre. Aggasztó volt a NASA nyári jelentése is, amiben azt írták, az idei július 1880 óta a legmelegebb hónap volt. António Guterres ENSZ főtitkár szintén kiadott egy figyelmeztetést arról, hogy a klímaválság már nem kezelhető, és elismerte: „a helyzet, amelynek most tanúi vagyunk, azt bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből”.

A Nature mindezen felül nemrég megjelentett egy beszámolót, amiben egyenesen az áll, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb, amit valaha feljegyeztek. Ebben az időszakban a globális felmelegedés miatt példátlanul magas hőmérsékletet tapasztalt meg a világ és a hőség már 7,3 milliárd ember életére gyakorolt érzékelhető hatást.

„Ezek a hatások csak növekedni fognak mindaddig, amíg folytatjuk a szén, az olaj és a földgáz elégetését” – kommentálta a publikációt Andrew Pershing, a Climate Central alelnöke. A szervezet jelentése és a Climate Shift Index (CSI) aktuális adatai szerint az ember okozta éghajlatváltozás jelentősen megemelte a hőmérsékletet az elmúlt 12 hónapban. Nem lehet azt állítani, hogy nem voltak alaposak: a riportjukhoz 175 ország 154 régiójának és 920 városának méréseit vizsgálták meg.

Már az idei év is nagyon jelentős átlagos felmelegedéssel járt, de ez biztosan nem a csúcs, hiszen a Climate Central szerint a jellemzően téltől tavasz közepéig tartó El Niño miatt jövőre tovább fokozódik. A tendencia megállításához a szén-dioxid-kibocsátás azonnali éves csökkentésére lenne szükség – írja a jelentés, amely szerint a világ lakosságának jelentős része, mintegy negyede szembesült veszélyesen szélsőséges hőséggel 2023-ban.

A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évben 1,32 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban (1850-1900), és meghaladta a 2015 októbere, illetve 2016 szeptembere között felállított korábbi rekordot. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat előrejelzése szerint is 2023 lesz a legmelegebb év, de ők még durvább, 1,43 Celsius-fokos felhevülést mértek.

Pershing megjegyezte: „ez a legmelegebb hőmérséklet, amelyet a bolygónk az elmúlt körülbelül 125 ezer évben megtapasztalt”. A trópusi területeken, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a tavalyi év első hat hónapjában a legmagasabb hőmérsékletet mérték, főként az éghajlatváltozás következtében, amit a hármas vagy annál magasabb CSI-érték jelez. Ezek a hatások az egész éves időtartam második felében tovább erősödtek. Az adatok összehasonlításakor kiderült az is, hogy 37 ország 156 városában fordult elő öt, vagy annál több egymást követő napon át tartó, szélsőségesen meleg időszak.

A texasi Houstonban volt a leghosszabb, 22 napon át tartó hőhullám. Utána Jakarta, New Orleans, az indonéziai Tangerang és a kínai Qujing következik a sorban, legalább 16 egymást követő napon át tartó rendkívüli hőséggel. Világszerte összességében 1,9 milliárd ember, azaz a teljes populáció 24 százaléka szenvedett extrém hő miatt, legalább öt egymást követő napon keresztül.

A jelenleg is tartó El Niño jelenség várhatóan 2024 áprilisáig tart, és a következő évben még jobban hozzá fog járulni a hőmérséklet emelkedéséhez – fűzte hozzá Pershing.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Walden Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 21., 22:25
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
2025-05-20 14:40:00
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és exportképességének növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.