125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón

125 ezer éve 2023 volt a legmelegebb év a Föld bolygón
2023. 11. 15., 13:10

Már most biztos, hogy a világon a 2023-as év volt a legmelegebb, nem csak azóta, hogy mérik, hanem a számítások szerint hosszú évezredek óta. Sok negatív rekord megdőlt, a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót.

Igazán nem kellene meglepődnünk rajta, hogy a 2023-as rekordév lett, hiszen évközben már több jelentés érkezett, ami alátámasztotta: a klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre. Aggasztó volt a NASA nyári jelentése is, amiben azt írták, az idei július 1880 óta a legmelegebb hónap volt. António Guterres ENSZ főtitkár szintén kiadott egy figyelmeztetést arról, hogy a klímaválság már nem kezelhető, és elismerte: „a helyzet, amelynek most tanúi vagyunk, azt bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás kicsúszott a kezünkből”.

A Nature mindezen felül nemrég megjelentett egy beszámolót, amiben egyenesen az áll, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb, amit valaha feljegyeztek. Ebben az időszakban a globális felmelegedés miatt példátlanul magas hőmérsékletet tapasztalt meg a világ és a hőség már 7,3 milliárd ember életére gyakorolt érzékelhető hatást.

„Ezek a hatások csak növekedni fognak mindaddig, amíg folytatjuk a szén, az olaj és a földgáz elégetését” – kommentálta a publikációt Andrew Pershing, a Climate Central alelnöke. A szervezet jelentése és a Climate Shift Index (CSI) aktuális adatai szerint az ember okozta éghajlatváltozás jelentősen megemelte a hőmérsékletet az elmúlt 12 hónapban. Nem lehet azt állítani, hogy nem voltak alaposak: a riportjukhoz 175 ország 154 régiójának és 920 városának méréseit vizsgálták meg.

Már az idei év is nagyon jelentős átlagos felmelegedéssel járt, de ez biztosan nem a csúcs, hiszen a Climate Central szerint a jellemzően téltől tavasz közepéig tartó El Niño miatt jövőre tovább fokozódik. A tendencia megállításához a szén-dioxid-kibocsátás azonnali éves csökkentésére lenne szükség – írja a jelentés, amely szerint a világ lakosságának jelentős része, mintegy negyede szembesült veszélyesen szélsőséges hőséggel 2023-ban.

A globális átlaghőmérséklet az elmúlt évben 1,32 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban (1850-1900), és meghaladta a 2015 októbere, illetve 2016 szeptembere között felállított korábbi rekordot. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat előrejelzése szerint is 2023 lesz a legmelegebb év, de ők még durvább, 1,43 Celsius-fokos felhevülést mértek.

Pershing megjegyezte: „ez a legmelegebb hőmérséklet, amelyet a bolygónk az elmúlt körülbelül 125 ezer évben megtapasztalt”. A trópusi területeken, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában a tavalyi év első hat hónapjában a legmagasabb hőmérsékletet mérték, főként az éghajlatváltozás következtében, amit a hármas vagy annál magasabb CSI-érték jelez. Ezek a hatások az egész éves időtartam második felében tovább erősödtek. Az adatok összehasonlításakor kiderült az is, hogy 37 ország 156 városában fordult elő öt, vagy annál több egymást követő napon át tartó, szélsőségesen meleg időszak.

A texasi Houstonban volt a leghosszabb, 22 napon át tartó hőhullám. Utána Jakarta, New Orleans, az indonéziai Tangerang és a kínai Qujing következik a sorban, legalább 16 egymást követő napon át tartó rendkívüli hőséggel. Világszerte összességében 1,9 milliárd ember, azaz a teljes populáció 24 százaléka szenvedett extrém hő miatt, legalább öt egymást követő napon keresztül.

A jelenleg is tartó El Niño jelenség várhatóan 2024 áprilisáig tart, és a következő évben még jobban hozzá fog járulni a hőmérséklet emelkedéséhez – fűzte hozzá Pershing.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Fotó: Walden Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS