A sör lesz a klímaváltozás következő áldozata

A sör lesz a klímaváltozás következő áldozata
2023. 10. 12., 15:22

Ha ezt sem vesszük komolyan, akkor mit? Feltárták, hogyan alakul a következő időkben a sör legfőbb összetevőjének sorsa, és kiderült: globális bajban van a világ egyik legnépszerűbb itala.

Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás komoly hatással van a sörfőzés kulcsfontosságú összetevőjének, a komlónak a minőségére és mennyiségére. A kutatók megállapították, hogy a kenderfélének mind a hozama, mind pedig a színvonala óriási mértékben zuhanni fog, és 2050-re kritikusan rossz állapotban lesz.

A kutatás a világ komlótermő területeinek 90 százalékán (köztük Németországban, a Cseh Köztársaságban, illetve Szlovéniában) 1970 óta felvett adatokra és a tendencia 2050-ig történő kifutására összpontosított. A Nature-ben publikált tanulmány szerint azt találták, hogy a jellemzően későnyári betakarítású haszonnövény Európában 20 nappal korábban érik most, mint 1994 előtt, és ez átlagosan 0,2 tonnás csökkenést okoz a hektáronkénti termésátlagban, illetve 0,6 százalékos visszaesést az alfasavtartalomban. Ha a gazdák nem kezdenek el jobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akkor a sörgyártás sosem látott mélypontra zuhan. A készülő termékek egyre rosszabb minőségűek lesznek, egyre magasabb áron.

A komlótermés 4,1–18,4 százalékos, míg az alfasavtartalom 20–31 százalékos csökkenést fog elszenvedni a következő szűk három évtizedben.

„A sörivók mindenképpen észreveszik az éghajlatváltozás hatásait, akár az árcédulán, akár a minőségen. Az adataink alapján ez elkerülhetetlennek tűnik – mondta a The Guardiannak Miroslav Trnka, a Cseh Tudományos Akadémia Globális Változáskutató Intézetének tudósa, a tanulmány társszerzője. Elég valószínű, hogy a termelők részéről nagyobb beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a termék jelenlegi színvonalát megőrizzék.”

A szlovéniai Celje komlótermő vidéke van a legnagyobb bajban. A kutatók az 1971-1994 és az 1995-2018 közötti időszak adatai alapján arra jutottak, hogy hektáronként 0,13-0,27 tonnás terméscsökkenés állt be, ami évi 19,4 százalékos csökkenés. Ugyanezen idő alatt a világ második legnagyobb komlótermelőjének számító Németország termőterületein 19,1 (Spalt), 13,7 (Hallertau) és 9,5 százalékos (Tettnang) visszaesést mutatott az átlagos hozam.

Andreas Auernhammer, a dél-németországi Spalt egyik komlótermelője elárulta, bár a földjein lehullott csapadék mennyisége alig változott, az a legnagyobb baj, hogy „az eső nem a megfelelő időben jön”. Ő speciel új öntözőrendszer telepítésével segít rá a termelésre a kritikus időszakokban, de megerősítette: „komoly bajban lennének, ha nem tudnák öntözni a komlót”. Hozzátette: a növényt fenyegető éghajlatváltozás veszélye jelentős, de jelenleg még nem ez a legfontosabb tényező a sör árának alakulásában. A főzdék számára most a magas gyártási és energiaköltségek okozzák a legnagyobb gondot, ami a fosszilis gáz árfolyamára, így az oroszok Ukrajna elleni inváziójára vezethető vissza. „A sörben lévő komló nem kerül annyiba, mint az üveg tetején lévő kupak” – szemléltette a termelő.

Gábor János

Főoldali kép: KamranAydinov - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS