Újépítésű lakások: 3 fővárosi kerületben is 3 millió fölött a négyzetméterár

2024. 07. 16., 16:25

Éves viszonylatban 6 százalékos, nem kirívó áremelkedést mért az Otthon Centrum a fővárosi újépítésű lakások piacán, ahol az előző negyedévben is mindössze 1,9 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ugyanakkor a külső, illetve a belvárosi és budai kerületek között már háromszoros az árkülönbség.

Az újépítésű projektekben kínált budapesti lakások átlagos négyzetméterára jelenleg 1,687 millió forint, ami az előző negyedéves adatokhoz képest mindössze 1,9 százalékos emelkedést jelent – ismertette Kosztolánczy György, az Otthon Centrum fővárosi új építésű lakásokra vonatkozó felmérését. A cég vezérigazgatója elmondta, hogy éves viszonylatban mindössze 6 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árnövekedés főként az új beruházásokkal magyarázható, a fejlesztők többsége ugyanis nem emelt árat az előző negyedévhez képest.

Budapesten 321 újlakás-beruházás van folyamatban, ezekben 23,8 ezer lakás épül. Az előző negyedévhez képest a projektek és a lakások száma is 5 százalékos visszaesést mutat. Az elkezdett beruházások 26,5 százaléka, összesen 6,3 ezer lakás hirdetése még el sem kezdődött, ami abszolút értékben és arányait tekintve is kevesebb az előző negyedévinél.

Ebben a negyedévben 23 projekt 942 lakásának kivitelezése kezdődött el, amelyből 18 projekt 335 lakása már kikerült a piacra. A folyamatban lévő projektek száma azonos, a lakások száma viszont most kevesebb, mint három hónappal korábban.

A szakember egyúttal megjegyezte, hogy a budapesti 1,687 millió forintos átlagos négyzetméterár felső és alsó határa között hatalmas a különbség. A legdrágább kerületek sorrendjében lényegében holtverseny alakult ki az V., a II. és a XII. kerület között. Míg az V. kerületben négyzetméterenként 3,08 millió forintért, addig a II. kerületben 3,07 millió, a XII. kerületben pedig 3,06 millió forintért kínálják az újépítésű lakások négyzetméterét a fejlesztők. Alulról súrolja a 3 millió forintot az I. kerületben irányadó, 2,95 millió forintos átlagár. A kerületek döntő hányadában azonban ennél jelentősen mérsékeltebbek az árak.

A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél és kétmillió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. A jelentős újlakás állományú XIII. kerületben 1,59 millió, a III. kerületben 1,67 millió, a XI. kerületben 1,79 millió, a IX. kerületben 1,84 millió forint a kínálati négyzetméterár átlaga. Budai oldalon a XXII. kerület, a belváros részéről pedig a VIII. kerület árazása nem éri el a másfél millió forintot, csakúgy, mint a külső pesti kerületek esetében, ahol minden kerület 1-1,5 millió forint közötti átlagárral bír. A legolcsóbb a XXIII. kerület 1,03 millió forinttal, legdrágább pedig a XVIII. kerület 1,5 millió forinttal.

A legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül: a 62 projekt és 7,7 ezer épülő és tervezett lakásszám kiemelkedő. Angyalföld legnagyobb kihívója a budai oldalon, hagyományosan, a XI. kerület, Kelenföldön 40 projektben 4,8 ezer lakás építése van folyamatban. Projektszámban a III. kerület a harmadik 35 beruházással, míg az épülő lakások számában a IX. kerület fért fel a dobogóra 3000 ingatlannal. A legkevesebb projekt az I., az V., a XVIII., a XX. és a XXI. kerületben indult el (2-2 darab), míg lakásszámban az V. kerület mellett a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás (kevesebb mint 50).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-12 09:20:00
A védett ismeret – vagy elterjedtebb nevén know-how – fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Sok esetben olyan fontos tudást és értéket jelent, amely nélkül egy vállalkozás nem tud hatékonyan és eredményesen működni. Mi minősül know-how-nak és milyen jogi védelmet élvez? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-05-12 00:45:00
A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS