Nehezen lehetne ennél fenntarthatóbb építészeti megoldást mutatni, hiszen a Japánban felhúzott lakóingatlan minimum karbonsemleges, de inkább karbonnegatív, hiszen a támfalainak látványos elemeit szén-dioxid-abszorbeáló betonból öntötték ki.
A japán Nendo stúdió által tervezett házhoz a világ első szén-dioxid-elnyelő betonját használták. A lakóingatlant a Nagano melletti hegyvidéken, a Tokiótól 70 percre fekvő Karuizawa üdülővárosban húzták fel, egy 110 méter hosszú telken. Ez a régió az enyhe nyarairól ismert, a környező erdők festői kerékpár- és sétaútvonalakat kínálnak, szóval a tulajdonos alighanem hétvégi háznak szánja a különleges épületet, aminek kivitelezéséhez az egyik legkorszerűbb természetközeli megoldást választotta.
A falak ún. „CO2-SUICOM”-ból (nagyjából: Infrastrukturális CO2-Tárolás és Hasznosítás Beton Anyagokkal), egy környezetbarát, szén-dioxid-kivonó betontípusból készült blokkokból állnak. Ez úgy készül, hogy a cement egy részét ipari melléktermékkel helyettesítik és szén-dioxid-elnyelő anyagot adnak hozzá, ezzel jelentősen kevesebb karbonkibocsátást érnek el a gyártás során.
Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a cement- és betongyártás a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy nyolc százalékát okozza, míg csak a japán cementipar energiaalapú karbonkibocsátása 2020-ban az ország teljes emissziójának mintegy 1,2 százalékáért felelt.
A Nendo úgy gondolta, az emissziócsökkentés egyik építőipari megoldása az lehet, ha olyan betontömb falakat terveznek, amelyek egyfajta szűrőként szolgálnak. A koncepciót a lehető leglátványosabb módon oldották meg: úgy állították be a falban lévő apró blokkok szögeit, hogy azok lehetővé tegyék a szabályozott látó- és fényszöget. A blokkok elrendezésének függvényében manipulálták, hogy mi látszódjon a belső terekből és mi maradjon rejtve.
Körülbelül 2050 darab szén-dioxid-elnyelő blokkot gyártottak le, majd helyeztek sorokba a falakon belül, így öt, egyenként három méter magas falat alkottak belőlük. Annak érdekében, hogy minden egyes helyiségben otthonos, privát teret hozzanak létre, három fokkal állították be a blokkok szögét. Az elemek nem hagyományos módon készülnek: a formázott betont egy keményedő kamrába teszik, ezután szén-dioxidot vezetnek bele, hogy a betonban felszívódjon. A közönséges betontömbök köbméterenként kb. 300 kilogramm szén-dioxidot bocsátanak ki, de a CO2-SUICOM-mal akár karbonsemlegesség is elérhető: az elnyelt CO2 ugyanis a betonban rögzül, és többé nem szabadul fel.
A CO2-SUICOM-ot a Mitsubishi támogatásával fejlesztik és forgalmazzák a feltalálók: a Kajima Corporation, a Chugoku Electric Power Company, a Denka Company és a Landes Corporation. Ez a környezetbarát beton speciális adalékanyagok felhasználásával és formabontó CO2-keményedési módszerek alkalmazásával képes elnyelni a különböző forrásokból, például acélművekből, erőművekből és cementgyárakból származó szén-dioxidot. Ha alacsony karbonkibocsátású anyagok, például szénhamu és kohósalak aktív felhasználásával készítik, akkor a CO2-SUICOM nem egyszerűen karbonsemleges, hanem akár szén-dioxid-negatív is lehet – áll az erről szóló tanulmányban.
A forradalmi betont alkalmazó Nendo vállalatot Oki Sato alapította, 2002-ben, Tokióban. A cégtulajdonos mérnök már 2012-ben is tervezett egy innovatív házat, ami a Nagano prefektúra szintén hegyvidéki, Komoro városában készült el, egy erdőben, azzal az igénnyel, hogy a faház egyszerre legyen emberek és vadon élő állatok otthona: az egyik oldala bejáratokkal rendelkező fészeksort rejt, összesen 78 fészekrakó hellyel, míg a másik oldal a humán a bejárat és a belső terekből kiváló rálátás nyílik a madárfészkekre. A természetbarát megközelítést ezúttal az alapanyagok szintjén is beemelte a tervezésbe, ami bárhol a világon követendő példa lehetne az építészmérnökök számára.
Gábor János
Fotók: Masahiro Ohgami
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
