Csoportos leépítés-e, ha a munkáltató nyugdíjba vonulása miatt szűnnek meg az állások?

2024. 07. 11., 15:40

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó irányelv a munkáltató nyugdíjba vonulása esetén is alkalmazandó – mondta ki friss ítéletében az Európai Bíróság.

Az ügy

Egy vállalkozó nyugdíjba vonult. Távozása a vállalkozása nyolc telephelyén kötött 54 munkaszerződés megszűnését eredményezte. Nyolc munkavállaló vitatta az – álláspontjuk szerint jogellenes – elbocsátást. A keresetüket elutasították. A fellebbezés ügyében eljáró spanyol bíróságnak a munkaszerződések megszűnésének érvényességéről kell döntenie. A spanyol törvény csoportos létszámcsökkentés esetén a munkavállalók képviselőivel folytatandó konzultációs eljárást ír elő. Ez az eljárás azonban nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a munkaviszony a természetes személy munkáltató nyugdíjba vonulása miatt szűnt meg. A spanyol bíróságban azonban felmerül a kérdés, hogy ennek az esetnek a kizárása összeegyeztethető-e a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó uniós irányelvvel. Ezért erre vonatkozóan kérdést terjesztett a Bíróság elé – foglalja össze „az ügyet” az Európai Bíróság közleménye.

Az ítélet

A Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelv fő célja az, hogy a csoportos létszámcsökkentést megelőzően folytassanak konzultációt a munkavállalók képviselőivel és tájékoztassák az illetékes hatóságot. Hozzáteszi, hogy állandó ítélkezési gyakorlata szerint az ezen irányelv értelmében vett csoportos létszámcsökkentésről akkor van szó, ha a munkaszerződés megszüntetésére az érintett munkavállalók beleegyezése nélkül kerül sor.

A Bíróság mindezek alapján úgy véli, hogy a spanyol törvény ellentétes az irányelvvel. Az irányelv ugyanis alkalmazandó a munkáltató nyugdíjba vonulása esetén is, ha az elbocsátásokkal érintett munkavállalók létszáma eléri az előírt küszöbértékeket. A Bíróság ugyanakkor leszögezte: ez az eset nem hasonlítható a munkáltató halálához – amellyel kapcsolatban korábban úgy ítélte meg, hogy az irányelv nem alkalmazható –, mivel az elhunyt munkáltatótól eltérően a nyugdíjba vonuló munkáltató főszabály szerint képes konzultációkat folytatni többek között a munkaszerződés-megszüntetések elkerülése vagy csökkentése, de legalábbis az ebből eredő következmények enyhítése érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS