Valósággá vált az otthoni víztermelés – a levegőből

Valósággá vált az otthoni víztermelés – a levegőből
2024. 01. 09., 16:10

Óriási segítség lehet a várhatóan vízhiányos jövőben a WaterCube, ami egy otthoni víztermelő automata. A napjaink levegőtisztító berendezéseihez hasonló megjelenésű készülék a zárt tér páratartalmát gyűjti össze és alakítja friss, tiszta vízzé. Naponta akár többszáz litert is előállíthat.

A klímaváltozás következtében egyre több régió sivatagosodik el és a nyári, aszályos időszakokban mind több alkalommal fordul elő az vezetékes vízfelhasználás korlátozása. A jövő nem sok jóval kecsegtet: akár tartós vízhiány is kialakulhat lakott területeken, így egyáltalán nem luxus olyan eszközökben gondolkodni, amelyek beviszik az otthonokba és irodákba a víztermelést – a levegőből. Mivel a zárt terekben jelenlévő páratartalomból is jelentős mennyiségű ivóvíz nyerhető ki, kell egy készülék, ami képes azt összegyűjteni és megtisztítani. A világ vízhiányának kezelésén dolgozó Genesis Systems a Las Vegas-i CES-en mutatott be egy ilyen rendszert, a WaterCube-ot, avagy a WC-100-at. Ez a világ első és egyetlen olyan otthoni levegővel működő készülékének tekinthető, ami a levegőből vizet termel – naponta akár több hektólitert.

Ivóvíz előállítása a levegőből

A konstrukció egy automatizált rendszer, ami a levegőben lévő nedvességet kondenzációs módszerrel használja fel arra, hogy ivóvizet állítson elő. A technológia innovációjának középpontjában a fenntarthatóság áll, hiszen csökkenti  a vezetékes víz felhasználását, miközben szennyezésmentes vízforrást biztosít. A cég szerint ez a rendszer különböző helyszíneken használható: otthonokban, hálózaton kívüli helyeken vagy olyan területeken, ahol hordozható vízforrásra van szükség. A napenergiával is megtáplálható WC-100 képes a folyamatos működésre, így a nap 24 órájában folyamatosan szolgáltatja a tiszta vizet, akár igény szerinti mennyiségben. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy több készülék hálózatba kapcsolva működjön, ezáltal még több vizet állítson elő, ha nagyobb háztartásba, vagy munkahelyre telepítik.

A Genesis Systems azt állítja, hogy már egyetlen WaterCube is lenyűgöző teljesítményre, naponta több mint 450 liter ivóvíz előállítására képes. Ezt az akár egy egész család letusolásához, vagy 10-15 ruhamosáshoz elegendő mennyiséget 26-27 Celsius fokos helyiségben produkálta, 60 százalékos páratartalom mellett. A modellt úgy alkották meg, hogy 40-100 százalék közötti páratartalom mellett és 15 Celsius fok feletti hőmérsékleten működjön.

A gyártó hangsúlyozza: a WC-100 által által előállított víz biztonságos és emberi fogyasztásra alkalmas, mivel megfelel minden szigorú nemzetközi kritériumnak. Ennek eléréséhez 0,01 mikrométeres cserélhető vízszűrővel, UV vízkezeléssel és Merv 13 légszűrővel is felszerelték a szűrőrendszerét. A Genesis Systems úgy gondolja, hogy ez a technológia megoldhatja a vízhiány okozta legsúlyosabb problémákat, sőt „a jövőben akár meg is szüntetheti a városi vízrendszerek szükségességét”. Megjegyezték továbbá, hogy a technológia különösen azoknak kedvez, akiknek szükségük van közműhálózattól független vagy hordozható vízvételezésre. „A levegőből történő víztermelés nem terhel más meglévő vízkészleteket, például víztartalékokat és a víztározókat” – fűzték hozzá. A készülék ára – minden nyilvánvaló előny ellenére – kicsit borsos: 19 995 dollárért, vagyis közel hétmillió forintért rendelhető meg a gyártó weboldalán. Vannak persze olyan régiói a világnak, ahol már most létszükségletnek számít egy ilyen képességekkel rendelkező berendezés.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS