A vízbázisú akkumulátorok 1000-szer tovább bírhatják

A vízbázisú akkumulátorok 1000-szer tovább bírhatják
2023. 04. 08., 10:45

Hatalmas, tényleg nagy hatású felfedezést tettek amerikai kutatók, akik szerint nem csak sokszoros kapacitást, hanem nagyobb biztonságot is jelenthetnek a fémmentes, vízbázisú akkumulátorok.

Dr. Jodie Lutkenhaus vegyészmérnök-professzor és dr. Daniel Tabor kémia adjunktus a Nature Materials című szaklapban publikálta a lítiummentes akkumulátorokkal kapcsolatos eredményeket. A Texas A&M Mérnöki Kísérleti Állomás tudósai szerint az új elemek nagyban különböznek a napjainkban előszeretettel használt, kobaltot is tartalmazó lítium-ion akkumulátoroktól, és azon túl is jelentős előnyeik vannak, hogy zárójelbe teszik a hagyományos nyersanyagok egyre fokozódó hiányát.

„A jövőben, ha előre vetítjük a várható nyersanyaghiányt, a lítium-ion akkumulátorok ára jócskán meg fog emelkedni” – jósolta Lutkenhaus, mintegy meg is indokolva, hogy miért van szükség az általuk felvázolt alternatív akkumulátorra. Az eszköz kémiája hatékonyabban kihasználható és az ellátása is sokkal stabilabb lehet, hiszen a hazai gyártásához minden adott az Egyesült Államokon belül.

A tudós szerint a vizes akkumulátoraik csak katódból, elektrolitból és anódból állnak.

A katódok és az anódok olyan polimerek, amelyek képesek energiát tárolni, az elektrolit pedig szerves sókkal kevert víz. Az elektrolit az elektróddal való kölcsönhatása révén kulcsfontosságú az ionvezetés és az energiatárolás szempontjából.

„Ha egy elektróda túlságosan megduzzad a ciklikusság során, akkor nem tudja jól vezetni az elektronokat, és elveszítjük a teljesítményt – magyarázta. – Úgy vélem, hogy a duzzadási hatások miatt - az elektrolit megválasztásának függvényében 1000 százalékos különbség van az energiatárolási kapacitásban.”

Tabor és Lutkenhaus tanulmánya szerint a redox-aktív, nem konjugált radikális polimerek (elektródák) ígéretes jelöltek a fémmentes vizes akkumulátorok számára, mivel a polimerek magas kisülési feszültséggel és gyors redox-kinetikával rendelkeznek. A reakció összetett és nehezen feloldható, mivel egyszerre történik elektronok, ionok és vízmolekulák átadása.

A tudósok kutatócsoportja a kísérleti erőfeszítéseket számítógépes szimulációval és elemzéssel egészítette ki. Ezek a szimulációk betekintést nyújtottak a szerkezet és a dinamika molekuláris szintű képébe.

„Az elmélet és a kísérlet gyakran szorosan együttműködik az ilyen anyagok megértésében. Az egyik új dolog, amit ebben a tanulmányban számításokkal mutatunk be, az az, hogy ténylegesen feltöltjük az elektródot többféle töltési állapotba, és megnézzük, hogyan a környezete hogyan reagál erre a töltésre” – mondta Tabor.

Hozzátette: ez a most felvázolt technológia nagy előrelépést jelent a lítiummentes akkumulátorok felé, mivel jobb molekuláris szintű képet ad arról, hogy mitől működnek egyes akkumulátorelektródák jobban, mint mások, és erős bizonyítékot ad arra, hogy merre kell haladni az anyagtervezésben. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és a Nemzeti Tudományos Alapítvány finanszírozza, a Texas A&M Mérnöki Kísérleti Állomáson keresztül.

Gábor János

Főoldali kép: Texas A&M Engineering

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS