A vízbázisú akkumulátorok 1000-szer tovább bírhatják

A vízbázisú akkumulátorok 1000-szer tovább bírhatják
2023. 04. 08., 10:45

Hatalmas, tényleg nagy hatású felfedezést tettek amerikai kutatók, akik szerint nem csak sokszoros kapacitást, hanem nagyobb biztonságot is jelenthetnek a fémmentes, vízbázisú akkumulátorok.

Dr. Jodie Lutkenhaus vegyészmérnök-professzor és dr. Daniel Tabor kémia adjunktus a Nature Materials című szaklapban publikálta a lítiummentes akkumulátorokkal kapcsolatos eredményeket. A Texas A&M Mérnöki Kísérleti Állomás tudósai szerint az új elemek nagyban különböznek a napjainkban előszeretettel használt, kobaltot is tartalmazó lítium-ion akkumulátoroktól, és azon túl is jelentős előnyeik vannak, hogy zárójelbe teszik a hagyományos nyersanyagok egyre fokozódó hiányát.

„A jövőben, ha előre vetítjük a várható nyersanyaghiányt, a lítium-ion akkumulátorok ára jócskán meg fog emelkedni” – jósolta Lutkenhaus, mintegy meg is indokolva, hogy miért van szükség az általuk felvázolt alternatív akkumulátorra. Az eszköz kémiája hatékonyabban kihasználható és az ellátása is sokkal stabilabb lehet, hiszen a hazai gyártásához minden adott az Egyesült Államokon belül.

A tudós szerint a vizes akkumulátoraik csak katódból, elektrolitból és anódból állnak.

A katódok és az anódok olyan polimerek, amelyek képesek energiát tárolni, az elektrolit pedig szerves sókkal kevert víz. Az elektrolit az elektróddal való kölcsönhatása révén kulcsfontosságú az ionvezetés és az energiatárolás szempontjából.

„Ha egy elektróda túlságosan megduzzad a ciklikusság során, akkor nem tudja jól vezetni az elektronokat, és elveszítjük a teljesítményt – magyarázta. – Úgy vélem, hogy a duzzadási hatások miatt - az elektrolit megválasztásának függvényében 1000 százalékos különbség van az energiatárolási kapacitásban.”

Tabor és Lutkenhaus tanulmánya szerint a redox-aktív, nem konjugált radikális polimerek (elektródák) ígéretes jelöltek a fémmentes vizes akkumulátorok számára, mivel a polimerek magas kisülési feszültséggel és gyors redox-kinetikával rendelkeznek. A reakció összetett és nehezen feloldható, mivel egyszerre történik elektronok, ionok és vízmolekulák átadása.

A tudósok kutatócsoportja a kísérleti erőfeszítéseket számítógépes szimulációval és elemzéssel egészítette ki. Ezek a szimulációk betekintést nyújtottak a szerkezet és a dinamika molekuláris szintű képébe.

„Az elmélet és a kísérlet gyakran szorosan együttműködik az ilyen anyagok megértésében. Az egyik új dolog, amit ebben a tanulmányban számításokkal mutatunk be, az az, hogy ténylegesen feltöltjük az elektródot többféle töltési állapotba, és megnézzük, hogyan a környezete hogyan reagál erre a töltésre” – mondta Tabor.

Hozzátette: ez a most felvázolt technológia nagy előrelépést jelent a lítiummentes akkumulátorok felé, mivel jobb molekuláris szintű képet ad arról, hogy mitől működnek egyes akkumulátorelektródák jobban, mint mások, és erős bizonyítékot ad arra, hogy merre kell haladni az anyagtervezésben. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és a Nemzeti Tudományos Alapítvány finanszírozza, a Texas A&M Mérnöki Kísérleti Állomáson keresztül.

Gábor János

Főoldali kép: Texas A&M Engineering

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS