Egyre több a repülőutas kárbejelentés, akár automatikusan is fizetnek a biztosítók a járatkésésekre

2024. 07. 10., 09:40

Annyira gyakorivá váltak a repülőjáratok sok órás késései, hogy már a biztosítók is tapasztalják az ilyen kárbejelentések megugrását. A külföldre készülőknek érdemes eleve erre való utasbiztosítást kötni, mert ez fedezheti például a sürgősségi kiadásokat. Emellett lehet kérni olyan asszisztenciát is, ami segít bevasalni a légitársaságokon a kártérítést. Van már biztosítás, amelyik automatikusan fizet ilyen esetekben – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

A biztosítók is tapasztalták az elmúlt hetekben, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő haváriák a repülőtereken. Sok gép nem száll fel időben, a járattörlések megszaporodtak, az utasok pedig okkal bosszúsak, hiszen az ilyen események tönkreteszik a jó előre megszervezett nyaralást, vagy meghiúsítják a külföldön tervezett várva várt programokat.

Az Allianznál is több lett az ilyen eset, a Generali csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosítónál (EUB) 25 százalékos esetszám-emelkedést mértek, a Genertelnél is van növekedés, az Unionnál pedig arra számítanak, hogy az elmúlt napok eseményei miatt 1-2 hét múlva fognak tetőzni az ilyen jellegű kártérítési igények – derül ki a társaságok Bank360.hu kérdésére adott válaszaiból.

Kinek mi a felelőssége?

A biztosítók többsége hangsúlyozza: a légijáratok törlése, késése esetén a légitársaság köteles kártérítést fizetni. A pórul járt utasok élhetnek a 261/2004/EK rendelet szerinti kártalanítás lehetőségével, ami az út hosszától függően 200-400-600 eurót jelenthet. A légitársaság köteles kártalanítani utasait a három órát meghaladó késésnél, járattörlés esetén, vagy ha az utas túlfoglalás miatt nem fér fel a gépre, és erről írásos jegyzőkönyve van, feltéve, hogy a járat az EU – valamint Izland, Norvégia és Svájc – valamelyik repülőteréről indul, illetve, hogy az adott repülőjáratot az EU-ba vagy az említett három országba tartozó légitársaság üzemelteti.

A kártalanítás összegének kifizetése viszont nem automatikus, hanem az utasnak külön igényt kell ehhez benyújtania a légitársasághoz. Ha a légitársaság azt állítja, hogy rajta kívül álló ok (például a repülőtér hibája) miatt történt az esemény, és ezért nem köteles kártérítést fizetni, akkor az utas szorult helyzetbe kerül, ugyanis nagyon nehezen tud hozzájutni azokhoz az adatokhoz, amelyekkel ezt meg tudná cáfolni – magyarázza Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója.

Az utasbiztosítások ilyenkor abban tudnak segíteni, hogy a biztosítók átveszik ezt a terhet az utastól, és ők vasalják be a kártérítés összegét a légi cégektől. Ilyen asszisztencia szolgáltatást tartalmaz például az Union Repülő+ csomagja, de az EUB-nél és a Genertelnél is elérhető az Air Assistance csomag. Az Allianz, ha lehet, még ennél is tovább ment, nála olyan blokkláncon alapuló okosszerződést köthetnek az ügyfelek, amely automatikusan átutalja a kártérítés összegét, ha meghatározott időnél többet késik a gép, vagy törlik a járatot.

Mit fizet a biztosító?

A légitársaságtól elvárt kártérítés összegét ugyan jellemzően nem fizetik ki a biztosítók, más a késéssel, törléssel kapcsolatos kiadást vagy az extra költséget viszont megtérítenek (például ha a gép nem a tervezett, hanem egy másik repülőtéren száll le) viszont megtérítik. Ezeket a kiadásokat a legtöbb esetben számlával kell igazolni. Ennek van limitje minden biztosítási csomagban, amely a késés időtartamától is változhat, általában 10 ezertől 50-60 ezer forintig terjed az utasonként visszaigényelhető összeg.

Ebbe beletartozhatnak a sürgősségi vásárlások, például tisztálkodószerek, étel, ital, repülőtéri transzferek, taxi. Szintén számla ellenében fizeti ki a biztosító a poggyászkésésből fakadó károkat. Ha nem jön meg időben a bőrönd, és emiatt kell fogkefét, tiszta fehérneműt vásárolni, arról mindenképpen érdemes megőrizni a számlát, hiszen ilyenkor is fizetnek a biztosítók jellemzően néhány tízezer forintos limit erejéig.

Ha egyáltalán nem érkezik meg a poggyász, például lopáskár történik, akkor is térít a biztosító, ilyenkor magasabb a kártérítés összege, az Alfánál például 200-650 ezer forint között van, emellett, ha megsérül a bőrönd, annak a javítására is lehet kártérítést kérni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026-04-17 19:05:00
A zenga.hu szakértői összegyűjtötték, hogy melyik vízparti települések voltak a legkeresettebbek 2025-ben és 2026 első hónapjaiban, és azt is, hogy hol, mennyibe kerül ma egy ilyen álom.
2026-04-17 17:20:00
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.