Nem ritka, hogy az adóson azért nem tudják a tartozását behajtani, mert a vagyona „eltűnik” mire végrehajtás alá vonhatnák. Az adós vagyonának kimentése gyakran fedezetelvonó szerződéssel történik, ez azonban következményekkel jár. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A Polgári Törvénykönyv szerint a fedezetelvonó szerződés olyan szerződés, amellyel harmadik személy (a jogosult) igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. A fedezetelvonás olyan ügyeletet jelent, amelynek következményeként az adós tartozásának fedezésére alkalmas vagyon részben vagy teljesen kikerül az adós rendelkezése alól.
– A fedezetelvonó szerződés leggyakoribb esete, amikor az adós a tartozás kifizetésére szolgáló vagyonát, vagyontárgyait (ingatlanát, pénzét, gépjárművét) hozzátartozóinak ajándékozza vagy más szerződéssel rájuk ruházza.
– Fedezetelvonás más módokon is megvalósulhat. Akár úgy is, hogy a vagyontárgy ki sem kerül az adós vagyonából. Erre példa, ha az adós tulajdonában lévő vagyontárgyra harmadik személy javára azért alapítanak zálogjogot, hogy a végrehajtás során e személy megelőzze a többi hitelezőt.
Bár a törvény szövege szerint csak szerződéses ügylet esetén beszélhetünk fedezetelvonásról, azonban a bírósági gyakorlat az adós egyoldalú nyilatkozatára is alkalmazhatónak tekinti a fedezetelvonó szerződés szabályait. Ennek feltétele, hogy az egyoldalú nyilatkozat a követelés fedezetének elvonását eredményezi.
Fedezetelvonó szerződésről csak akkor beszélhetünk, ha a tartozás már létezett a szerződés megkötése idején. Ha a szerződés megkötésekor a tartozás még létre sem jött, akkor a szerződés nem lehet fedezetelvonó jellegű.
A tartozásnak nem kell esedékesnek lennie ahhoz, hogy a fedezetelvonás megállapítható legyen. Például, ha az adós a kölcsönszerződés megkötése után, de még a kölcsön visszafizetésére vonatkozó határidő letelte előtt ruházza át a vagyonát, az minősülhet fedezetelvonó szerződésnek.
Érdemes szem előtt tartani, hogy csak akkor lehet szó fedezetelvonásról, ha az adós egyéb vagyona nem nyújt megfelelő fedezetet a követelésre. Tehát a tartozás önmagában nem jelenti, hogy az adósnak a tartozás kifizetéséig önként be kellene fagyasztania minden vagyonát. Általában az adós rendelkezhet a vagyonával, vagyontárgyaira vonatkozóan szerződéseket köthet, átruházhatja, megterhelheti azokat. Arra azonban ügyelnie kell, hogy az őt illető vagyon továbbra is megfelelő fedezetet biztosítson a tartozására.
A fedezetelvonó szerződés következményei tekintetében fontos szerepe van annak, hogy az adóssal szerződő harmadik személy rosszhiszemű volt-e vagy származott-e ingyenes előnye a szerződésből.
Rosszhiszemű az adóssal szerződő fél akkor, ha tudta vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, hogy a szerződés célja más személy felé fennálló tartozás fedezetének elvonása. A szerződést nem teszi jogszerűvé az sem, ha a fedezetelvonó cél mellett egyébként más, legitim célja is volt a szerződéskötésnek.
Ingyenes előny az adóssal szerződő harmadik személyre akkor származik, ha a szerződés rá nézve ingyenes. Vagyis nem ad ellenszolgáltatást az általa kapott vagyonért cserébe, például ajándékba kapja. Az ingyenesség akkor is megállapítható, ha az adóssal szerződő fél ad ugyan ellenszolgáltatást, de annak értéke nem egyenértékű az általa megszerzett vagyontárggyal. Ilyen eset például a jelentősen ár alatt megvásárolt ingatlan.
A törvény szerint bizonyos esetekben vélelmezni kell az adóssal szerződő fél rosszhiszeműségét és az ingyenességet. Ilyen eset például
– amikor a saját hozzátartozójával köt szerződést az adós,
– ha az adós a saját többségi befolyása alatt álló céggel szerződik, vagy
– az adós cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve ezek hozzátartozójával köt szerződést.
A törvényi vélelem megdönthető. Ez azt jelenti, hogy az adósnak és a vele szerződőnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű és a szerződésből rá ingyenes előny nem származott.
Ha a szerződés fedezetelvonó jellegű, és az adóssal szerződő fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott, akkor a szerződés hatálytalan azzal a személlyel szemben, akinek a követelése elől a fedezetet elvonták.
A hatálytalan szerződés nem azt jelenti, hogy a fedezetelvonó szerződés semmis. Tehát nem kell az eredeti állapotot helyreállítani, a vagyont az adósnak visszaadni. A szerződés hatálytalansága azzal jár, hogy a fedezetelvonó ügylettel vagyont szerző fél köteles eltűrni, hogy a követelést a rá átruházott vagyonból bírósági végrehajtás útján behajtsák.
Előfordulhat, hogy a fedezetelvonó szerződéssel átruházott vagyon már a szerző félnél sem áll rendelkezésre. Például már ő is tovább ruházta azt egy másik személyre. Ha a szerző fél a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen ruházta át, vagy attól rosszhiszeműen esett el, akkor a követelés jogosultjával szemben a vagyontárgy értékéig teljes vagyonával felel. Az a személy pedig, aki a további ügylettel megszerezte a vagyontárgyat, szintén köteles tűrni a behajtást. Ennek feltétele, hogy az érintett vagyontárgyat maga is ingyenesen szerezte vagy rosszhiszemű volt.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.