Megnövekedett a kereslet a fővárosi agglomerációs térség ingatlanjai iránt, 2022-höz képest 6, 2023-hoz mérten pedig 26 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost a területen a Duna House adatai szerint.
A 2024-es ingatlanpiaci fellendülés hatására országszerte nőtt az ingatlantranzakciók száma és nem volt ez másként a Budapestet körülvevő, népszerű agglomerációban sem. „A tisztább levegő és a tágasabb, természetközelibb élettér iránti igény továbbra is aktívan befolyásolja a családok preferenciáit az ingatlankeresés során, ennek megfelelően az otthonteremtési támogatások és a kedvező hitelkamatok hatása a fővárosi agglomeráció ingatlanpiacán is nyomott hagyott – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. – Bár a korábbi évekre jellemző, erős kiköltözési hullám mára lecsengett – sőt azóta már egy egyensúlyi állapot is kialakult a főváros környéki területeken – mégis az idei év januárja és októbere között zárult agglomerációs adásvételek száma 6 százalékkal meghaladta a 2022-es, 26 százalékkal pedig a 2023 év eladásait a Duna House adatai szerint”.
A fokozódó kereslet hatására a teljes agglomerációs térségben 10 százalékos áremelkedést követően 650 ezer forintra nőtt az átlag négyzetméterenként, az ingatlanra fordított összeg átlaga pedig 59,5 millió forintról 70,2 millió forintra ugrott. Kiugró, közel 20 százalékos drágulás jelentkezett a 2023-as év során legolcsóbbnak számító északi szektor átlagos négyzetméterárait (600 ezer Ft/m2) illetően, 10-12 százalékkal többet kell költeni tavalyhoz képest a déli és a délkeleti szektorban is, ezzel szemben a keleti szektor településeit választó vásárlók 6 százalékkal csekélyebb, 613 ezer forintos átlagos négyzetméteráron köthettek adásvételt.
A Budapestet körülvevő agglomeráció hat szektora közül a tavalyihoz hasonlóan 2024-ben is a nyugati szektorban kerül négyzetméterenként a legmagasabb, átlagosan 739 ezer forintos összegbe az otthonteremtés, ami 7 százalékos pluszt jelent 2023-hoz képest. Ingatlanérték tekintetében azonban továbbra is az északnyugati szektor házai és lakásai vezetik a sort, itt a tavalyi 74,3 millióról 91,1 millió forintra nőtt az átlag. Az északnyugati egyébként a második legdrágább szektor, az átlagos négyzetméterár 9 százalékos emelkedés után meghaladta a 700 ezer forintot a területen. Aki kevesebb ráfordítással szeretne ingatlant vásárolni, de ragaszkodik a főváros körüli elhelyezkedéshez, annak a délkeleti szektor nyújtja a legmegfizethetőbb alternatívát, itt 560 ezer forintot kóstál egy négyzetméter.
A négyzetméterárakat illetően a legdrágább ház (2,1 millió forint/m2) az északnyugati szektorban kelt el, míg a legalacsonyabb egységárat, 169 ezer forintot a nyugati szektorban fizette egy vevő. Volt, aki a 440 millió forintos vételárat sem volt rest kifizetni álmai otthonáért az északnyugati szektorban, de 12 millió forintért is vehetett kisházat az, akinek a keleti szektor is megfelelt.
A Duna House ügyfélkörében idén is a déli szektor volt a legkeresettebb, az agglomerációt választó vásárlók 28 százaléka szerződött ezen a területen új otthonára. A vevők ötöde szerződött a pénztárcabarát délkeleti szektorban, 15 százalékuk a nyugati, 14–14 százalékuk az északi és az északnyugati szektor településeit választotta, míg a fennmaradó 9 százalék keleten kötött adásvételt.
Az elemzés a 2023-ban és 2024-ben megvalósult ingatlan-tranzakciók alapján készült. Az agglomerációban vizsgált települések listája:
– északi szektor: Csomád, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót;
– keleti szektor: Csömör, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Veresegyház;
– délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés;
– déli szektor: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Tököl
– nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint, Zsámbék
– északnyugati szektor: Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Remeteszőlős, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.