A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott javaslat értelmében a felszolgálási díj esetében kettős maximalizált rendszer jöhet létre: a vendéglátó üzletek a magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalék, céges rendezvényeknél pedig 20 százalék felszolgálási díjat határozhatnak meg. A borravalót érintő jogszabály-módosítások pedig biztosítják, hogy fizetési módtól függetlenül, a felszolgálók minden esetben adómentesen kaphassák azt meg.
A turisztikai ágazat és ezen belül a vendéglátás szektor teljesítőképességének további megerősítése érdekében a kormány a felszolgálási díj esetében kettős − a céges rendezvényeket és a lakossági fogyasztást külön kezelő − maximális mértéket határoz meg – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az egyedi igényeket támasztó céges rendezvények kiszolgálása komplexebb feladatot jelent a szolgáltatók számára, ellátásuk magas szintű szakértelmet, hosszabb munkaidőt és rugalmasabb munkavégzést követel meg a munkavállalóktól.
A maximalizált 20 százalékos felszolgálási díj segítségével a hazai vállalkozók képesek lesznek ezen pozíciók versenyképes bérköltségét fedezni.
A szakmai szervezetek által is támogatott módosításnak köszönhetően így nem csak a munkavállalók által megkeresett összeg emelkedhet, de nagymértékben nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is.
A magánszemélyek fogyasztására vonatkozó 15 százalékos maximum mérték a kisebb forgalmú, jellemzően családi vendéglátó egységek versenypiaci helyzetének erősítéséhez járul hozzá.
Ezek a szolgáltatók ugyanis a díjjal járó adminisztrációs terhek miatt korábban hátrányba kerültek a korlátlanul magas felszolgálói díjakkal üzemelő vendéglátó üzletekkel szemben.
A felszolgálási díj alkalmazása továbbra sem kötelező, arról a vendéglátó üzletek üzemeltetői szabadon, saját belátásuk szerint dönthetnek. Alkalmazása esetén a felszolgálási díj része a számlának, az abból befolyó összeg a szolgáltatók bevétele, amelyet továbbra is kizárólag dolgozói bérek kifizetésére fordíthatnak. Az általuk alkalmazott díj mértékét − a maximált értékig − továbbra is a szolgáltatók állapíthatják meg, azt fel kell tüntetniük az étlapon és az egyéb tájékoztatási felületeiken.
A felszolgálási díj nem azonos a borravalóval. A borravalót ugyanis minden esetben önkéntesen fizeti a vendég, többnyire közvetlenül az őt kiszolgáló felszolgálónak, ezzel is kifejezve a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elégedettségét. A jelenlegi jogszabályok alapján amennyiben azt a számlától külön, készpénzben fizeti a vendég közvetlenül a felszolgálónak, vagy olyan borravaló tárolóba helyezi, ahonnan a munkavállalók osztják azt szét egymás között, a borravaló adó- és járulékmentes. Ha viszont számlával együtt fizetik, vagy elektronikusan utalják át, illetve, ha a tároló tartalmát a munkáltató osztja szét a munkavállalók között, akkor már adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért olyan jogszabálymódosítást dolgozott ki, amely minden esetben biztosítja, a fizetés módjától függetlenül a borravaló minden esetben adómentessé váljon, továbbá biztosítja, hogy azt a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a vendég azt elektronikusan, vagy azonnali átutalással fizeti.
Az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása – mint azt Nagy Márton két hónappal ezelőtt „kérte” – a vendéglátóhely számára fizetési műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató kötelessége lesz, a vendéglátóhelynek nyilvántartást kell vezetnie, a borravaló szétosztására vonatkozóan pedig szabályzatot kell készítenie.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.