Nagy Mártonnak négy kérése van, a bankoknak két hónapjuk

Nagy Mártonnak négy kérése van, a bankoknak két hónapjuk
2024. 09. 19., 17:49

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „konstruktív megbeszélést tartott” a Bankszövetség képviselőivel, amelyen négy kérést fogalmazott meg: vezessenek be THM-plafont a lakáshitelekre, hozzanak létre „borravaló-funkciót” a POS-terminálokon, digitalizálják a SZÉP-kártyákat és készüljenek fel a munkáshitelre.

1. A tárcavezető tájékoztatta a résztvevőket a munkáshitel részleteiről, amely a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújt a jövőben jelentős pályakezdési támogatást. A miniszter felkérte a bankok képviselőit, hogy megfelelő módon készüljenek fel a munkáshitel mielőbbi és sikeres közvetítésére.

2. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a lakhatási problémák megoldása, az otthonteremtés továbbra is kiemelt prioritást jelent a kormány számára, ezért arra kérte a bankokat, hogy a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon szorítsák 5 százalék alá.

3. Az adómentes borravaló garantálásához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket. Ennek érdekében a tárcavezető arra kérte a bankokat, hogy mielőbb végezzék el a POS terminálok fejlesztését, amelynek eredményeképpen külön „TIP” funkció jöhet létre. Ezáltal elérhető lesz, hogy a terminál a számlát kettébontva a borravalót közvetlenül a felszolgáló számlájára, a fogyasztás ellenértékét pedig az adott cég számlájára helyezze.

4. Nagy Márton megállapította végül, hogy a lakosság számára a SZÉP-kártyákon jelenleg is közel 100 milliárd forintnyi szabad forrás érhető el. A kedvezményes adózású juttatás maradéktalan felhasználása és gazdaságba juttatása érdekében szükségszerűnek mutatkozik a SZÉP-kártyák digitalizálása, azaz annak bankok általi megteremtése, hogy a fizetés mobiltelefonon is lehetővé váljon.

A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte, hogy a Bankszövetség két hónapon belül dolgozza ki, hogy az adott miniszteri kérések mikorra és hogyan teljesíthetők – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS