Szinte mindenki eljátszott már a gondolattal: mi történne, ha egy ismeretlen amerikai nagybácsi hirtelen hatalmas vagyont hagyna rá. Az öröklés azonban nem mindig olyan kívánatos, mint amilyennek elsőre tűnik. Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
Nagyon nem mindegy, hogy visszautasítunk vagy lemondunk. Az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve így is találkozhatsz vele: Ptk.) megkülönbözteti az örökség visszautasítását az öröklésről történő lemondástól. Az örökség visszautasítása és az öröklésről történő lemondás nem ugyanaz – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász, Az örökség visszautasítására csak az örökhagyó halála után van lehetőség, míg az öröklésről történő lemondás az örökhagyó életében történik. Ezek a fogalmak jogilag eltérnek egymástól, és különböző következményekkel járnak.
Örökölni nem kötelező. Vagyis senkit sem kényszerítenek arra, hogy akarata ellenére legyen örökös. Az örökhagyó halála után az örökös dönthet úgy, hogy visszautasítja az örökséget. Arra azonban figyelni kell, hogy mikor és milyen módon lehet az örökséget visszautasítani. Arra ugyanis nincs lehetőség, hogy az örökség átadását követően gondolja meg magát az örökös.
Az örökség visszautasítása csak akkor lehetséges, ha már „megnyílt az öröklés”, azaz az örökhagyó elhunyt. Az örökhagyó életében nincs lehetőség a várható örökség visszautasítására. Az örökös visszautasítási jogával addig élhet, amíg nem tett olyan lépést, amelyből arra lehet következtetni, hogy az örökséget elfogadta.
A visszautasításnál nem jó taktika a „ne szólj szám, nem fáj fejem”. A hallgatás ugyanis ilyen esetben pont az ellenkezőjét jelenti majd. Amennyiben szeretnéd visszautasítani az örökséget, erről bizony időben szólnod kell.
A hallgatás mellett, az örökség elfogadása hallgatólagosan is történhet. A hallgatólagos elfogadás olyan cselekedeteket foglal magában, amelyekből látható, hogy az örökös elfogadja az örökséget. Ilyen például az örökség tényleges birtokbavétele, vagy az elhunyt vagyonával kapcsolatos jogi lépések megtétele. Az ilyen cselekedetek azt jelzik, hogy az örökös nem kíván élni a visszautasítás jogával.
Fő szabály szerint az örökösnek az egész örökséget utasíthatja vissza, nem válogathatja ki csak a számára kedvező tételeket. Ez alól van kivétel is. Ha például az örökhagyó a családi ház mellett mezőgazdasági célokat szolgáló földet és hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakat, állatállományt és munkaeszközöket is hátrahagy, és az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor a föld és a felszerelések, állatállomány stb. úgy is visszautasíthatók, hogy az örökös a családi házat nem utasítja vissza, annak ő marad az örököse.
Az új Ptk. bővítette a részleges visszautasítás lehetőségét. Ma már az sem kizárt, hogy az örökös részben elfogadja, részben pedig visszautasítsa az örökséget, ha végrendelet és törvény alapján is örökölne valamit. Például, ha valaki törvényes örökösként egy ingatlan kis részét örökli, de a végrendeletben egy festménygyűjteményt hagyott rá az örökhagyó, akkor dönthet úgy, hogy csak a festménygyűjteményt tartja meg, míg az ingatlanrész öröklését visszautasítja, ezzel megkímélve magát a közös tulajdon jelentette bonyodalmaktól. A visszautasítás ekkor sem úgy működik, hogy az örökös kiválogathatja, ami neki tetszik. A részleges visszautasítási jog itt annyit jelent, hogy vagy a végrendelet, vagy a törvényes öröklés alapján járó örökséget utasíthatja vissza úgy, hogy a másikat megtartja. Ha a példában szereplő örökös a törvényes öröklés alapján az ingatlan kis része mellett még régi családi ékszereket is örökölt volna, akkor a visszautasítással az is „elveszik”, hiszen az is a törvényes öröklés alapján járna neki. Az egyik címen történő öröklés visszautasításával tehát valamennyi olyan vagyont is visszautasítja az örökös, amit az tartalmaz.
Az öröklés sok esetben jogi viták forrása lehet, és a jogszabályi előírások ismerete elengedhetetlen, ha örökösként megalapozott döntést akarsz hozni. Akkor is fontos az öröklési szabályokkal tisztában lenni, ha előrelátó módon szeretnéd rendezni vagyonod későbbi sorsát.
Az öröklési szabályok egyszerű, érhető magyarázata az Érthető Jog több tudásprogramjából is elérhető. Külön dolgoztuk fel például a törvényes öröklés tudnivalóit, a végrendeletekkel kapcsolatos szabályokat, vagy akár a hagyatéki eljárást is. Amennyiben az öröklés minden részletét szeretnéd megismerni, akkor az Öröklési tudnivalók érthetően tudásprogramot érdemes választanod, hiszen az 75 db videós anyagban mutatja be a szabályokat, tudnivalókat érthető és egyszerű formában.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd,
vitarendezési szakjogász
ÉRTHETŐ JOG
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.