Meló-Diák: megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére 2024 nyarán

2024. 10. 29., 14:29

Több mint 3 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diák hálózatában 2024 nyarán, az átlagos órabér meghaladta az 1930 forintot – mondta el Kott Zoltán elnök-vezérigazgató.

1933 forint volt 2024 nyarán az átlagos órabér a Meló-Diák hálózatában, ami a 2023. évi átlaghoz képest 9 százalékos emelkedést jelent – tájékoztatott Kott Zoltán elnök-vezérigazgató. Június–augusztusban a diákok több mint 3 millió órát dolgoztak Meló-Diák keretek között és (pótlékokkal és bónuszokkal együtt) közel 6 milliárd forintot kerestek.

A keresetek természetesen régiónként és munkakörönként is változtak. Dél-Magyarországon és Észak-Dunántúlon az átlagórabérek 1930 forint körül, vagyis az országos átlagos szintjén mozogtak, az Alföldön ennél 130 forinttal kevesebbet, Budapesten és Pest megyében pedig 130 forinttal többet lehetett keresni. Az irodai munkakörökben – ahogy a korábbi években is – az átlagnál jobban lehetett keresni, de a betanított munkásként vagy a kereskedelemben dolgozó diákok között is jócskán akadtak, akiknek az órabére megközelítette vagy akár meg is haladta a 2500 forintot,

A Meló-Diáknál munkát vállaló fiatalok többsége nyáron egy hónapban 10 munkanapot dolgozott, és egyre többen vannak, akik ősszel is így egészítik ki bevételeiket. Bár a nyár még mindig a „fő szezon”, a diákmunka olyan lehetőség, amely az év egészében nyitva áll – hangsúlyozta Kott Zoltán. Az elnök-vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző, tavaszi félévre érvényes diákigazolványok a különféle kedvezményekre – így az iskolaszövetkezeti keretek közötti munkavégzésre – csak október végéig jogosítanak, a lejáró okmányokat így mihamarabb meg kell újítani. Október 31. egyben az iskolaszövetkezeti tagság megújításának a határideje is, amire a Meló-Diáknál már digitális megoldás is működik, így otthonról is intézhető.

2024 egészére vonatkozóan Kott Zoltán az órabérek 9–10 százalékos éves emelkedésére számít. Ez elmarad ugyan a 2023. évi ütemtől, amikor a Meló-Diák hálózatában az előző évhez képest 17 százalékkal (1470 forintról 1772 forintra) nőtt az átlag órabér, de abban az elszabadult inflációnak is szerepe volt. 2025 elején a minimálbér várhatóan 10 százalék körüli mértékben emelkedik, így az ideihez hasonló mértékű béremelkedésre lehet számítani a diákoknak kínált munkakörökben is – prognosztizálja a Meló-Diák elnök-vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS