Meló-Diák: megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére 2024 nyarán

2024. 10. 29., 14:29

Több mint 3 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diák hálózatában 2024 nyarán, az átlagos órabér meghaladta az 1930 forintot – mondta el Kott Zoltán elnök-vezérigazgató.

1933 forint volt 2024 nyarán az átlagos órabér a Meló-Diák hálózatában, ami a 2023. évi átlaghoz képest 9 százalékos emelkedést jelent – tájékoztatott Kott Zoltán elnök-vezérigazgató. Június–augusztusban a diákok több mint 3 millió órát dolgoztak Meló-Diák keretek között és (pótlékokkal és bónuszokkal együtt) közel 6 milliárd forintot kerestek.

A keresetek természetesen régiónként és munkakörönként is változtak. Dél-Magyarországon és Észak-Dunántúlon az átlagórabérek 1930 forint körül, vagyis az országos átlagos szintjén mozogtak, az Alföldön ennél 130 forinttal kevesebbet, Budapesten és Pest megyében pedig 130 forinttal többet lehetett keresni. Az irodai munkakörökben – ahogy a korábbi években is – az átlagnál jobban lehetett keresni, de a betanított munkásként vagy a kereskedelemben dolgozó diákok között is jócskán akadtak, akiknek az órabére megközelítette vagy akár meg is haladta a 2500 forintot,

A Meló-Diáknál munkát vállaló fiatalok többsége nyáron egy hónapban 10 munkanapot dolgozott, és egyre többen vannak, akik ősszel is így egészítik ki bevételeiket. Bár a nyár még mindig a „fő szezon”, a diákmunka olyan lehetőség, amely az év egészében nyitva áll – hangsúlyozta Kott Zoltán. Az elnök-vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző, tavaszi félévre érvényes diákigazolványok a különféle kedvezményekre – így az iskolaszövetkezeti keretek közötti munkavégzésre – csak október végéig jogosítanak, a lejáró okmányokat így mihamarabb meg kell újítani. Október 31. egyben az iskolaszövetkezeti tagság megújításának a határideje is, amire a Meló-Diáknál már digitális megoldás is működik, így otthonról is intézhető.

2024 egészére vonatkozóan Kott Zoltán az órabérek 9–10 százalékos éves emelkedésére számít. Ez elmarad ugyan a 2023. évi ütemtől, amikor a Meló-Diák hálózatában az előző évhez képest 17 százalékkal (1470 forintról 1772 forintra) nőtt az átlag órabér, de abban az elszabadult inflációnak is szerepe volt. 2025 elején a minimálbér várhatóan 10 százalék körüli mértékben emelkedik, így az ideihez hasonló mértékű béremelkedésre lehet számítani a diákoknak kínált munkakörökben is – prognosztizálja a Meló-Diák elnök-vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS