Kott Zoltán

Itt találod az összes cikket a „Kott Zoltán” témában!

Meló-Diák: megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére 2024 nyarán

Meló-Diák: megközelítette a 2000 forintot a diákmunkások átlag órabére 2024 nyarán

Több mint 3 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diák hálózatában 2024 nyarán, az átlagos órabér meghaladta az 1930 forintot – mondta el Kott Zoltán elnök-vezérigazgató.
2024. 05. 15., 22:40
Teljes mértékben digitálissá vált a MELÓ-DIÁK

2024-től a MELÓ-DIÁK teljesen digitális iskolaszövetkezet, aminek része az is, hogy a diákok már hiteles, validált elektronikus aláírással intézhetik az ügyeiket – tájékoztatott Kott Zoltán vezérigazgató.

2023. 06. 13., 13:49
Indul a visszaszámlálás: 100 ezer diákmunkást vár a nyári szezon

Az idei nyári szezonban a Meló-Diák becslése szerint országosan összesen 100 ezer diák vállal munkát. A diákmunkások átlag órabére a piacvezető iskolaszövetkezetnél 1700 forint körül alakul, de a kézhez kapott fizetés akár 5–10 százalékkal is meghaladhatja a hirdetések alapján számított összegeket.

2022. 10. 21., 15:23
Nemcsak nyári lehetőség a diákmunka

A diákmunkások átlagos órabére 2022 nyarán már meghaladta az 1500 forintot, a bérek azóta is emelkedtek, és ajánlatokban sincs hiány, hiszen a diákmunka nem szezonális, hanem az év egészében elérhető lehetőség – mondja Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.

2022. 06. 08., 09:47
Akár 40 százalékkal is többet kereshet idén egy diákmunkás, mint 2021-ben

A minimálbér emelése és a 25 éven alattiak szja-kötelezettségének eltörlése a legalacsonyabb bérezésű állásokban automatikusan 40 százalékos nettó béremelkedést jelent, de a Meló-Diák tapasztalatai szerint hasonló mértékű növekedés érezhető a jobban megfizetett állásokban is.

2020. 06. 12., 10:00
Kott Zoltán: Válsághelyzetben a munkaadói lojalitásra is nagy szükség van

Sokkal lassabban indul majd be a gazdaság, mint amilyen gyorsasággal leállni kényszerült a koronavírus-járvány miatt. A munkaerőpiac is változni fog, a cégeknek már most új stratégiát kell kidolgozniuk – mondta Kott Zoltán, a MELÓ-DIÁK Holding Zrt. igazgatósági tagja az Üzletemnek adott interjúban.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS