Meló-Diák: 40 éves a piacvezető iskolaszövetkezet

2023. 05. 24., 12:43

2023-ban ünnepli fennállása 40. évfordulóját a Meló-Diák, amelynek adatai szerint az átlagos „diák órabér” négy évtized alatt 100-szorosára nőtt.

A Meló-Diák szakcsoport 1983 őszén jött létre, azóta az 1989-ben „hálózatosodott” szövetkezetnél 850 ezer fiatal munkavállaló összesen 330 millió órát dolgozott. Ebből 2022-re körülbelül kilencmillió óra esett, amiért több mint 13 milliárd forintot fizettünk ki, átlagosan 1500 forintos órabér mellett – tekintett vissza a rég- és a közelmúltra Kott Zoltán. A Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint az átlag bruttó órabér 2023-ban 10 százalék feletti mértékben emelkedik, az előzetes becslések alapján 1700 forint körül alakulhat.

Az 1990 óta rögzített minimálbér összegét a diákmunkások átlagkeresete minden évben meghaladta. A különbség általában 10 százalék körüli volt, de 2023-ban – az 1334 forintos minimál-órabérhez viszonyítva – akár a 25 százalékot is elérheti. Az indulás évében, 1983-ban a Meló-Diák statisztikái alapján az átlagos diákmunka-órabér 17 forint volt, vagyis az idén várható kereset kereken századrésze. Annak érzékeltetésére, hogy mire futotta a diákmunkás fizetésből 40 évvel ezelőtt, Kott Zoltán a korabeli Statisztikai Évkönyvből idézett néhány tételt: 1983-ban 1 liter világos sör 14 forint 80 fillérbe, 1 tábla (10 dkg-os, minőségi) csokoládé 19 forintba, 1 kg trappista sajt 53 forintba, 10 dkg párizsi pedig 6 forintba került. A diák munkabér „vásárlóereje” a sajt és a párizsi tekintetében sem romlott, sörben és csokoládéban számolva pedig határozottan javult – vonta meg a négy évtized speciális „ár-bér mérlegét” Kott Zoltán.

A mai diákmunkásokat persze nem (csupán) a sör és a csokoládé motiválja. A Meló-Diák immár hagyományos, reprezentatív felmérésének idei eredményei szerint a fiatal munkavállalók jellemzően autóra, jogosítványra, utazásra, műszaki cikkre gyűjtenek, de sokan a családjukat támogatják, és egyre többen vannak, akik félreteszik a keresetüket.

A legnépszerűbb munkakörök között találjuk az irodai, áruházi, vendéglátós állásokat, valamint a telefonos értékesítést vagy piackutatást. A rugalmas, otthonról is végezhető elfoglaltságok a diákmunkások körében is kedveltek, de nagyjából ötödük szívesen vállal fizikai – gyári vagy raktári – munkát is. Az idei felmérés is megerősítette, hogy a diákmunka egyáltalán nem korlátozódik a szünidőre: a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik/dolgozna iskola vagy egyetem mellett is.

A Meló-Diák idén nyáron is több száz munkakörben várja a dolgozni kívánó fiatalokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS