Meló-Diák: 40 éves a piacvezető iskolaszövetkezet

2023. 05. 24., 12:43

2023-ban ünnepli fennállása 40. évfordulóját a Meló-Diák, amelynek adatai szerint az átlagos „diák órabér” négy évtized alatt 100-szorosára nőtt.

A Meló-Diák szakcsoport 1983 őszén jött létre, azóta az 1989-ben „hálózatosodott” szövetkezetnél 850 ezer fiatal munkavállaló összesen 330 millió órát dolgozott. Ebből 2022-re körülbelül kilencmillió óra esett, amiért több mint 13 milliárd forintot fizettünk ki, átlagosan 1500 forintos órabér mellett – tekintett vissza a rég- és a közelmúltra Kott Zoltán. A Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint az átlag bruttó órabér 2023-ban 10 százalék feletti mértékben emelkedik, az előzetes becslések alapján 1700 forint körül alakulhat.

Az 1990 óta rögzített minimálbér összegét a diákmunkások átlagkeresete minden évben meghaladta. A különbség általában 10 százalék körüli volt, de 2023-ban – az 1334 forintos minimál-órabérhez viszonyítva – akár a 25 százalékot is elérheti. Az indulás évében, 1983-ban a Meló-Diák statisztikái alapján az átlagos diákmunka-órabér 17 forint volt, vagyis az idén várható kereset kereken századrésze. Annak érzékeltetésére, hogy mire futotta a diákmunkás fizetésből 40 évvel ezelőtt, Kott Zoltán a korabeli Statisztikai Évkönyvből idézett néhány tételt: 1983-ban 1 liter világos sör 14 forint 80 fillérbe, 1 tábla (10 dkg-os, minőségi) csokoládé 19 forintba, 1 kg trappista sajt 53 forintba, 10 dkg párizsi pedig 6 forintba került. A diák munkabér „vásárlóereje” a sajt és a párizsi tekintetében sem romlott, sörben és csokoládéban számolva pedig határozottan javult – vonta meg a négy évtized speciális „ár-bér mérlegét” Kott Zoltán.

A mai diákmunkásokat persze nem (csupán) a sör és a csokoládé motiválja. A Meló-Diák immár hagyományos, reprezentatív felmérésének idei eredményei szerint a fiatal munkavállalók jellemzően autóra, jogosítványra, utazásra, műszaki cikkre gyűjtenek, de sokan a családjukat támogatják, és egyre többen vannak, akik félreteszik a keresetüket.

A legnépszerűbb munkakörök között találjuk az irodai, áruházi, vendéglátós állásokat, valamint a telefonos értékesítést vagy piackutatást. A rugalmas, otthonról is végezhető elfoglaltságok a diákmunkások körében is kedveltek, de nagyjából ötödük szívesen vállal fizikai – gyári vagy raktári – munkát is. Az idei felmérés is megerősítette, hogy a diákmunka egyáltalán nem korlátozódik a szünidőre: a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik/dolgozna iskola vagy egyetem mellett is.

A Meló-Diák idén nyáron is több száz munkakörben várja a dolgozni kívánó fiatalokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS