Meló-Diák: 40 éves a piacvezető iskolaszövetkezet

2023. 05. 24., 12:43

2023-ban ünnepli fennállása 40. évfordulóját a Meló-Diák, amelynek adatai szerint az átlagos „diák órabér” négy évtized alatt 100-szorosára nőtt.

A Meló-Diák szakcsoport 1983 őszén jött létre, azóta az 1989-ben „hálózatosodott” szövetkezetnél 850 ezer fiatal munkavállaló összesen 330 millió órát dolgozott. Ebből 2022-re körülbelül kilencmillió óra esett, amiért több mint 13 milliárd forintot fizettünk ki, átlagosan 1500 forintos órabér mellett – tekintett vissza a rég- és a közelmúltra Kott Zoltán. A Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint az átlag bruttó órabér 2023-ban 10 százalék feletti mértékben emelkedik, az előzetes becslések alapján 1700 forint körül alakulhat.

Az 1990 óta rögzített minimálbér összegét a diákmunkások átlagkeresete minden évben meghaladta. A különbség általában 10 százalék körüli volt, de 2023-ban – az 1334 forintos minimál-órabérhez viszonyítva – akár a 25 százalékot is elérheti. Az indulás évében, 1983-ban a Meló-Diák statisztikái alapján az átlagos diákmunka-órabér 17 forint volt, vagyis az idén várható kereset kereken századrésze. Annak érzékeltetésére, hogy mire futotta a diákmunkás fizetésből 40 évvel ezelőtt, Kott Zoltán a korabeli Statisztikai Évkönyvből idézett néhány tételt: 1983-ban 1 liter világos sör 14 forint 80 fillérbe, 1 tábla (10 dkg-os, minőségi) csokoládé 19 forintba, 1 kg trappista sajt 53 forintba, 10 dkg párizsi pedig 6 forintba került. A diák munkabér „vásárlóereje” a sajt és a párizsi tekintetében sem romlott, sörben és csokoládéban számolva pedig határozottan javult – vonta meg a négy évtized speciális „ár-bér mérlegét” Kott Zoltán.

A mai diákmunkásokat persze nem (csupán) a sör és a csokoládé motiválja. A Meló-Diák immár hagyományos, reprezentatív felmérésének idei eredményei szerint a fiatal munkavállalók jellemzően autóra, jogosítványra, utazásra, műszaki cikkre gyűjtenek, de sokan a családjukat támogatják, és egyre többen vannak, akik félreteszik a keresetüket.

A legnépszerűbb munkakörök között találjuk az irodai, áruházi, vendéglátós állásokat, valamint a telefonos értékesítést vagy piackutatást. A rugalmas, otthonról is végezhető elfoglaltságok a diákmunkások körében is kedveltek, de nagyjából ötödük szívesen vállal fizikai – gyári vagy raktári – munkát is. Az idei felmérés is megerősítette, hogy a diákmunka egyáltalán nem korlátozódik a szünidőre: a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik/dolgozna iskola vagy egyetem mellett is.

A Meló-Diák idén nyáron is több száz munkakörben várja a dolgozni kívánó fiatalokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS