Meló-Diák: 40 éves a piacvezető iskolaszövetkezet

2023. 05. 24., 12:43

2023-ban ünnepli fennállása 40. évfordulóját a Meló-Diák, amelynek adatai szerint az átlagos „diák órabér” négy évtized alatt 100-szorosára nőtt.

A Meló-Diák szakcsoport 1983 őszén jött létre, azóta az 1989-ben „hálózatosodott” szövetkezetnél 850 ezer fiatal munkavállaló összesen 330 millió órát dolgozott. Ebből 2022-re körülbelül kilencmillió óra esett, amiért több mint 13 milliárd forintot fizettünk ki, átlagosan 1500 forintos órabér mellett – tekintett vissza a rég- és a közelmúltra Kott Zoltán. A Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint az átlag bruttó órabér 2023-ban 10 százalék feletti mértékben emelkedik, az előzetes becslések alapján 1700 forint körül alakulhat.

Az 1990 óta rögzített minimálbér összegét a diákmunkások átlagkeresete minden évben meghaladta. A különbség általában 10 százalék körüli volt, de 2023-ban – az 1334 forintos minimál-órabérhez viszonyítva – akár a 25 százalékot is elérheti. Az indulás évében, 1983-ban a Meló-Diák statisztikái alapján az átlagos diákmunka-órabér 17 forint volt, vagyis az idén várható kereset kereken századrésze. Annak érzékeltetésére, hogy mire futotta a diákmunkás fizetésből 40 évvel ezelőtt, Kott Zoltán a korabeli Statisztikai Évkönyvből idézett néhány tételt: 1983-ban 1 liter világos sör 14 forint 80 fillérbe, 1 tábla (10 dkg-os, minőségi) csokoládé 19 forintba, 1 kg trappista sajt 53 forintba, 10 dkg párizsi pedig 6 forintba került. A diák munkabér „vásárlóereje” a sajt és a párizsi tekintetében sem romlott, sörben és csokoládéban számolva pedig határozottan javult – vonta meg a négy évtized speciális „ár-bér mérlegét” Kott Zoltán.

A mai diákmunkásokat persze nem (csupán) a sör és a csokoládé motiválja. A Meló-Diák immár hagyományos, reprezentatív felmérésének idei eredményei szerint a fiatal munkavállalók jellemzően autóra, jogosítványra, utazásra, műszaki cikkre gyűjtenek, de sokan a családjukat támogatják, és egyre többen vannak, akik félreteszik a keresetüket.

A legnépszerűbb munkakörök között találjuk az irodai, áruházi, vendéglátós állásokat, valamint a telefonos értékesítést vagy piackutatást. A rugalmas, otthonról is végezhető elfoglaltságok a diákmunkások körében is kedveltek, de nagyjából ötödük szívesen vállal fizikai – gyári vagy raktári – munkát is. Az idei felmérés is megerősítette, hogy a diákmunka egyáltalán nem korlátozódik a szünidőre: a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik/dolgozna iskola vagy egyetem mellett is.

A Meló-Diák idén nyáron is több száz munkakörben várja a dolgozni kívánó fiatalokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS