18 százalékkal magasabb órabérre számíthatnak a diákmunkások a nyári szezonban

2023. 05. 25., 14:25

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.

Tavalyhoz képest érezhetően visszaesett év közben a kiskereskedelemben foglalkoztatott diákok létszáma, ami összefüggésben van a szektor idei forgalmának visszaesésével. Nyáron azonban a jelek szerint ebben a szektorban is fellendülés várható a diákmunka terén, hiszen a szabadságolások miatti helyettesítések megoldásának továbbra is ez a legkézenfekvőbb módja. Szintén a szabadságok tömeges kiadása miatt nő meg tervezhetően a gyártás és a logisztika területén is a diákok iránti igény, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban ugyanakkor a csúcsszezon generál jelentős plusz keresletet.

„2023 első négy hónapjában 1770 forint volt az általunk közvetített diákok átlagos órabére, ami 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1505 forintot szintet – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder diákszolgáltatási vezetője. – A nyári időszakra kínált alapórabéreket is számos területen teszik vonzóbbá a munkáltatók olyan kiegészítő juttatásokkal, mint a műszakpótlék, a heti minimum 2-3 műszak esetén járó jelenléti bónuszok, vagy éppen céges busszal történő szállítás a lakóhely és a munkahely között.”

A diákmunkával elérhető jövedelem vonzerejét az is növeli, hogy tavaly óta szja-mentes a 25 év alatti munkavállalók jövedelme. Ez azt jelenti, hogy például egy diákszövetkezetben foglalkoztatott tanuló teljes egészében megkaphatja a bruttó órabérét, ami a jelenlegi átlagot jelentő 1800 forint esetében 270 forinttal nagyobb jövedelmet jelent óránként.

Bár már javában zajlik a jelentkezés a felajánlott pozíciókra, aki a tanulmányi szünetben szeretne munkát vállalni, egyelőre még rengeteg lehetőség között válogathat. A jelentkezés során komoly előnyt jelent, ha valaki – a jellemzően heti 20-25 órára vállalt – munkaidejének beosztásával rugalmasan tud alkalmazkodni a foglalkoztató cég igényeihez.

„Érdekesség, hogy a ChatGPT használatát immár a diákmunkákra való jelentkezés során is érzékeljük. Az előszűrő feladatok értékelése során egyértelműen tetten érhető, hogy egy-egy komolyabb szakmai pozíció megpályázása során a diákok gyakran a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják. A tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy hosszabb távon nem éri meg ezzel próbálkozni: egyrészt az így született válaszok egyelőre viszonylag könnyen kiszűrhetők, másrészt sikeres kiválasztás esetében is hamar kiderül, hogy a felvételin trükközés történt – mutat rá egy érdekes aktualitásra Páli Nóra.

(Az órabérek növekedéséről Kott Zoltán, a piacvezető iskolaszövetkezet, a Meló-Diák elnök vezérigazgatója EZT MONDTA.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS