Akár 40 százalékkal is többet kereshet idén egy diákmunkás, mint 2021-ben

Akár 40 százalékkal is többet kereshet idén egy diákmunkás, mint 2021-ben
2022. 06. 08., 09:47

A minimálbér emelése és a 25 éven alattiak szja-kötelezettségének eltörlése a legalacsonyabb bérezésű állásokban 40 százalékos béremelkedést jelent – hívja fel a figyelmet a Meló-Diák.

A tanév és a vizsgaidőszak végéhez közeledve erősödik a nyári diákmunkák iránti érdeklődés. Az ifjú munkavállalók két kedvező változásnak, a minimálbér-emelésnek és a fiatalok szja-fizetés alóli mentességének köszönhetően – ugyanabban a munkakörben – idén jóval többet kereshetnek, mint tavaly. A minimálbér 2021-ben még óránként 963 forint volt, amiből az szja levonása után 819 forint maradt, míg az idei 1150 forintra emelt összeget a 25 évnél fiatalabbak maradéktalanul kézhez kapják az iskolaszövetkezetekben, ez pedig éves összevetésben 40 százalékos emelkedést jelent – magyarázza Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.

A példa minimálbérre vonatkozik, de – főként vidéken – sokan dolgoznak ennyiért, és nem is csak diákok – hangsúlyozza Kott Zoltán. A Meló-Diák legújabb felmérése szerint az „átlag diákmunkás” elvárásai nem is sokkal magasabbak: a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada 1300 és 1500 forint közé tette az „elfogadható nettó órabér” mértékét. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a diák munkavállalók közül a legtöbben a fizetés alapján választanak a lehetőségek közül. A bérezés mellett a tapasztalatszerzés, a szakmai gyakorlat, a karrierlehetőség, a függetlenedés, a család támogatása és a társaság is fontos szempont a munkavállalás során.

A Meló-Diáknál, Magyarország legnagyobb diákmunka hálózatánál idén is várhatóan több mint 30 ezren találnak pénzkereseti lehetőséget. A diákok körében az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkák a legnépszerűbbek, ezekben pedig jellemzően a minimálbér felett lehet keresni. A bruttó órabérek a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén 1300 és 1500 forint között, a szaktudást is igénylő (pl. IT, marketing, HR, pénzügyi) munkáknál pedig 1800 forint fölött mozognak. A szórás természetesen idén is nagy, akad több olyan kereskedelmi, fizikai munka is, amelyért óránként, pótlékkal több mint 2000 forintot fizetnek. Budapesten lehet a legjobban keresni, ahol – az összes munkatípust figyelembe véve – 1600 forint idén az átlagos diákmunka-órabér, majd a Balaton és Nyugat-Magyarország következik 1500 forint körüli átlagbérezéssel.

A minimálbér-emelés természetesen a jobban megfizetett állásokban is érezteti a hatását, ráadásul egyre több olyan ágazat van, amelyben a munkaadók kénytelenek lépést tartani a lassan kétszámjegyű inflációval is. Mindez azt eredményezi, hogy a bérek emelkedése más területeken sem marad el jelentősen a minimálbéres pozíciókban bekövetkezett növekedéstől. A Meló-Diák adatbázisa szerint a bruttó munkabérek átlagosan 10 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ami az adókedvezményt figyelembe véve közel 30 százalékkal magasabb „kézhez kapott” jövedelmet jelent. A diákmunka tehát idén jóval „kifizetődőbb vállalkozás”, mint tavaly volt. A Meló-Diák 2022-ben is több száz nyári munkalehetőséget kínál a diákoknak. Mindenkinek jut munka, de érdemes minél gyorsabban lecsapni a legjobb ajánlatokra – javasolja Kott Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS