Akár 40 százalékkal is többet kereshet idén egy diákmunkás, mint 2021-ben

Akár 40 százalékkal is többet kereshet idén egy diákmunkás, mint 2021-ben
2022. 06. 08., 09:47

A minimálbér emelése és a 25 éven alattiak szja-kötelezettségének eltörlése a legalacsonyabb bérezésű állásokban 40 százalékos béremelkedést jelent – hívja fel a figyelmet a Meló-Diák.

A tanév és a vizsgaidőszak végéhez közeledve erősödik a nyári diákmunkák iránti érdeklődés. Az ifjú munkavállalók két kedvező változásnak, a minimálbér-emelésnek és a fiatalok szja-fizetés alóli mentességének köszönhetően – ugyanabban a munkakörben – idén jóval többet kereshetnek, mint tavaly. A minimálbér 2021-ben még óránként 963 forint volt, amiből az szja levonása után 819 forint maradt, míg az idei 1150 forintra emelt összeget a 25 évnél fiatalabbak maradéktalanul kézhez kapják az iskolaszövetkezetekben, ez pedig éves összevetésben 40 százalékos emelkedést jelent – magyarázza Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.

A példa minimálbérre vonatkozik, de – főként vidéken – sokan dolgoznak ennyiért, és nem is csak diákok – hangsúlyozza Kott Zoltán. A Meló-Diák legújabb felmérése szerint az „átlag diákmunkás” elvárásai nem is sokkal magasabbak: a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada 1300 és 1500 forint közé tette az „elfogadható nettó órabér” mértékét. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a diák munkavállalók közül a legtöbben a fizetés alapján választanak a lehetőségek közül. A bérezés mellett a tapasztalatszerzés, a szakmai gyakorlat, a karrierlehetőség, a függetlenedés, a család támogatása és a társaság is fontos szempont a munkavállalás során.

A Meló-Diáknál, Magyarország legnagyobb diákmunka hálózatánál idén is várhatóan több mint 30 ezren találnak pénzkereseti lehetőséget. A diákok körében az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkák a legnépszerűbbek, ezekben pedig jellemzően a minimálbér felett lehet keresni. A bruttó órabérek a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén 1300 és 1500 forint között, a szaktudást is igénylő (pl. IT, marketing, HR, pénzügyi) munkáknál pedig 1800 forint fölött mozognak. A szórás természetesen idén is nagy, akad több olyan kereskedelmi, fizikai munka is, amelyért óránként, pótlékkal több mint 2000 forintot fizetnek. Budapesten lehet a legjobban keresni, ahol – az összes munkatípust figyelembe véve – 1600 forint idén az átlagos diákmunka-órabér, majd a Balaton és Nyugat-Magyarország következik 1500 forint körüli átlagbérezéssel.

A minimálbér-emelés természetesen a jobban megfizetett állásokban is érezteti a hatását, ráadásul egyre több olyan ágazat van, amelyben a munkaadók kénytelenek lépést tartani a lassan kétszámjegyű inflációval is. Mindez azt eredményezi, hogy a bérek emelkedése más területeken sem marad el jelentősen a minimálbéres pozíciókban bekövetkezett növekedéstől. A Meló-Diák adatbázisa szerint a bruttó munkabérek átlagosan 10 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ami az adókedvezményt figyelembe véve közel 30 százalékkal magasabb „kézhez kapott” jövedelmet jelent. A diákmunka tehát idén jóval „kifizetődőbb vállalkozás”, mint tavaly volt. A Meló-Diák 2022-ben is több száz nyári munkalehetőséget kínál a diákoknak. Mindenkinek jut munka, de érdemes minél gyorsabban lecsapni a legjobb ajánlatokra – javasolja Kott Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS